Ha gazdasági problémák kerülnek kilátásba, a kölcsönzött munkaerőt építik le elsőként a vállalatok. Ahogy annak tanúi lehettünk az elmúlt hetekben, így történt ez például a hatvani Boschnál, a makói Continetalnál, az oroszlányi Wescast kipufogógyáránál és a sopronkövesdi Autolotiv biztonsági öveket gyártó beszállítónál is, így a feldolgozóiparban összességében 50-60 százalékos a – nagy arányban Ukrajnából, Szlovákiából és Szerbiából – kölcsönzött munkaerő visszaesése Magyarországon.

A hirtelen gazdasági visszaesést a feldolgozóiparnál is jobban megszenvedte a vendéglátás, az idegenforgalom és a kereskedelem, itt 70-80 százalékkal esett vissza a kölcsönzött munkaerő létszáma.

A kölcsönzött munkaerő mértékének ingadozása épp a változásokra való érzékenysége miatt fontos gazdasági indikátor, ugyanis szakértők szerint ebből komoly következtetéseket lehet levonni a cégek saját alkalmazottainak jövőjét illetően is – tudta meg a G7.

A gazdasági lapnak nyilatkozó Humánia HRS Group jogi és kommunikációs igazgatója, Simon Balázs szerint

„pontosan lehet látni, hogy ha ma elküldik a kölcsönzött munkaerőt, akkor két-három hét múlva a saját állományt is elküldik, ha nincs valami változás.”

Ahogy arról mi is rendszeresen beszámoltunk, a koronavírus megjelenése óta óriási mértékben építették le a kölcsönzött munkaerőt a magyarországi cégeknél, ami nem sok jót jelent a teljes munkaerőpiacra nézve. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) adatai szerint a járvány előtt kb. 150 ezer kölcsönzött dolgozó volt Magyarországon, mostanra azonban kevesebb mint 40 százalékuk dolgozik aktívan, a megmaradt dolgozók 30 százaléka pedig inaktív állományban van, tehát  nem dolgoznak, mert fizetett vagy fizetetlen szabadságon, állásidőn vagy a munkahelyüket féltve betegállományban vannak.

Vagyis kb. 70-75 ezer ember elveszette az állását, 20-25 ezernek pedig ugyan van munkahelye, de nem dolgozik, és jó eséllyel nem is fog, a jelentős termelés-visszaesés miatt ugyanis rájuk is elbocsátás várhat.

„Az inaktívak alatt ketyeg a bomba. A legtöbb cég még kivár, hátha elindul a gazdaság, de kérdéses, meddig tudják húzni. Egyes kölcsönvevő partnereknél 70-75 százalékos termelés-visszaesés tapasztalható, amely alapján az eddiginél is sokkal nagyobb kölcsönzött és saját munkavállalói állomány leépítése lenne indokolt”

– mondta a lapnak Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum munkaerő-kölcsönző cég vezetője.

A gyárak ugyan fokozatosan újraindulnak, a csökkentett termelés miatt azonban nemcsak a diák és a kölcsönzött munkásokat érintik az elbocsátások:

a G7 által megkérdezett szakemberek szerint április vége óta az autógyártók és az autóipari beszállítók közül többen a belsős állományhoz is hozzányúltak.

Bár Orbán Viktor ma azt mondta, szerinte az áprilisi gazdasági adatok borzalmasak lesznek, májusban már reménykedhetünk, júniusban pedig újra növekvő pályára állunk, úgy tűnik, több piaci szereplő szerint sem „V-alakú” lesz a válság, vagyis a hirtelen visszaesést nem követi majd hirtelen növekedés. A lap szerint az is elhúzódó visszaállást jelez előre, hogy a márciusi pánikvásárlások időszaka után mostanra az élelmiszeriparba is begyűrűzött a válság, ott is csökken a termelés.

A legnagyobb magyarországi munkaerő-kölcsönző, a Prohuman szerint azért vannak bizakodásra okot adó jelek is, a helyzet súlyosságát ugyanakkor jól mutatja az is, hogy az  elmúlt hetekben több mint 15 ezer álláskereső jelentkezett hozzájuk, ami kb. kétszer annyi ember, mint ahány jelentkező szerepelt az adatbázisukban a 2008-ban kirobbant válság csúcsidőszakában.