A szerdai nap folyamán meghaladta a 3 millió 700 ezret a koronavírussal fertőzöttek száma világszerte, a halálos áldozatok száma pedig a 258 ezret. Magyarországon szerda reggel 10 újabb halálos áldozatról és összesen 3111 fertőzöttről adott hírt a koronavírus.gov.hu. A tisztifőorvos szerint már két napja csökken az aktív fertőzöttek száma.

Karácsony vs. kormány

A mai napon csak élesebbé vált a kormány és a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat közötti ellentét: miután a főpolgármester kedden bejelentette, hogy kezdeményezi a kormányhivatal kizárását a Pesti úti idősotthon vizsgálatából (mivel a hivatal arról kiadott jelentése „hemzseg a tévedésektől és hazugságoktól”), Budapest Főváros Kormányhivatala rögtön azzal válaszolt, hogy a korábbi ellenőrzés mellett újabb rendkívüli ellenőrzést indít.

A Kormányhivatal közleménye szerint az új ellenőrzés célja kifejezetten a szakápolás helyzetének, személyi feltételeinek és működésének vizsgálata, mivel az „ idős gondozottak védelme és megfelelő egészségügyi ellátása érdekében a folyamatos orvosi felügyelet mellett fontos a megfelelő létszámban és képzettséggel biztosított szakápolás is.”

Ezt követően Karácsony Facebookon közzétette Orbán Viktornak írt levelét, melyben felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy a korlátozó intézkedések fenntartását a budapestiek nem érezhetik „büntetésnek”, valamint arra kérte, hogy a kormány hagyjon fel a félrevezető és téves tájékoztatással olyan ügyekben, amelyek a fővárosiak életét közvetlenül érintik.

Az operatív törzs szerint egyébként továbbra is indokolt Budapesten és Pest megyében az intézkedések fenntartása, mivel kedden 46-tal nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma, ebből 33-an budapestiek illetve Pest megyeiek voltak, a tíz elhunytból pedig kilenc volt budapesti, illetve Pest megyei.

Hol marad a tömeges tesztelés?

Nem csak Karácsony kifogásolta ma a kormány tevékenységét: Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Kásler Miklós EMMI miniszter alkalmatlan a posztjára, ezért távoznia kell. Korózs szerint a páciensek mellett a szakmai szervezetek is kifogásolják az egészségügy állapotát, „de látszik, hogy semmibe veszik ezeket a jelzéseket”, ahogy arra a kérdésre sem érkezett mindeddig válasz, hogy a kiürített osztályok, ágyak mekkora hányadát adják vissza a járvány múltával az ellátásnak.

A DK szerint más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is tömeges tesztelést kellene végezni, de ezt a kormány még mindig nem kezdte meg. Dobrev Klára, a párt EP-képviselője online sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a DK a hiány részleges pótlása érdekében nyolcvan koronavírus-tesztet végeztet el az Oltalom Karitatív Egyesület budaörsi idősotthonában.

Dobrev elmondta, az utóbbi hónapokban nagyon sok felajánlás érkezett a karitatív számlájukra, ebből fedezik a tesztelést. Hozzátette: álláspontjuk szerint az ország összes idősotthonának lakóin és dolgozóin el kellene végezni a vizsgálatot.

A Szakszervezetek Akciószövetsége pedig arra kérte a kormányt, hogy kötelezően vezesse be és biztosítsa a 400 ezer forintos cafeteriát a közszférában és a szociális ágazatban dolgozóknak, pedagógusoknak, valamint adjon célzott támogatást az önkormányzatoknak, hogy az önkormányzati dolgozók cafeteriakerete is 400 ezer forint legyen.

Ez azért szükséges a szakszervezetek szerint, mert a pedagógusok és a szociális dolgozók egyáltalán nem kapnak béren kívüli juttatást, vagyis nem lehet emelni a cafeteriájukat, a kormánytisztviselőknek pedig csak csekély változást okozott a kormány intézkedése, amely a közszférában megemelte a cafetéria keretösszegét: náluk az eredetileg 150 ezer forintos juttatás csupán 200 ezer forintra nő.

Az Európai Bizottság sokkal borúsabbnak látja Magyarország jövőjét, mint a kormány

Az Európai Bizottság közzétette tavaszi gazdasági előrejelzését, melyből kiderül,  példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága. A várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal csökken (az euróövezet gazdasága pedig 7,75 százalékos rekordmértékben fog zsugorodni), 2021-ben pedig megközelítőleg 6 százalékkal tud majd bővülni.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos kiemelte, hogy erős és időben alkalmazott uniós szintű közös gazdaságélénkítési stratégia hiányában fennáll a kockázata annak, hogy a válság komoly torzulásokhoz vezethet az egységes piacon belül, és állandósulhatnak az euróövezeti tagállamok közti gazdasági, pénzügyi és társadalmi különbségek. Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta az unió egészében várhatóan a tavalyi 6,7 százalékról az idén 9 százalékra nő.

Az Európai Bizottság szerint a magyar GDP idén 7 százalékkal csökken, a munkanélküliségi ráta pedig várhatóan szintén 7 százalékos lesz. A Bizottság kimutatása alapján az államháztartás hiánya a GDP 5,2 százaléka lesz, a visszaesés legmélyebb pontja a második negyedév végére várható.

Ezzel szemben a kormány hétfőn közzétett konvergenciaprogramjában 3 százalékos recesszió, 5,6 százalékos munkanélküliség és 3,8 százalékos államháztartási hiány szerepel.

Nyugat-balkáni és görög nyitás, súlyosbodó orosz és amerikai helyzet

Csökkenni kezdett a nyugat-balkáni országokban a napi regisztrált esetszám: Szerbiában egy nap alatt  9557-ről mindössze 9677-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, míg egy hete még napi több, mint kétszázzal növekedett. Az alacsony számok miatt a parlament visszavonja a szükségállapotot, csütörtöktől a kijárási tilalom is megszűnik.

Koszovóban szintén óvatos csökkenés figyelhető meg: az utóbbi 24 órában 851-ről 856-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek száma, míg egy héttel ezelőtt még húszas nagyságrendekkel nőtt a napi esetszám.

Görögország már a turizmus újraindítását tervezi, a terv szerint július elsejlvel nyílna meg a külföldi utazók előtt. A görög kormány tudatta, hogy még nem dolgozták ki teljesen a turizmus újraindításának részleteit, de május 15-ig elkészülnek vele, egyebek közt az egészségügyileg biztonságos utazás körülményeit szabályozókkal, továbbá szektor pénzügyi támogatásának mikéntjével.

Oroszországban viszont növekedésnek indult a regisztrált fertőzöttek száma, egy nap alatt mintegy tízezer esetet regisztráltak, ez 6,8 százalékos napi növekményt jelent. A témában nemrég az országban fórumot is tartottak, ahol arra jutottak, hogy a tárcáknak sürgősen el kell kezdeniük felkészíteni a szakembereket a betegek tömeges fogadására, illetve ki kell számítani, hogy mekkora tartalékokat szükséges kialakítani az ágyállományban.

Ukrajna fővárosában, Kijevben a mai napon kisvállalkozók tüntettek a koronavírus terjedése ellen bevezetett korlátozások feloldását követelve – miközben a betegek száma az országban rohamos ütemben növekszik, már 13 ezer fertőzöttet azonosítottak. Az utóbbi napokban ez már legalább a harmadik utcai tiltakozása Kijevben kis- és középvállalkozóknak az őket sújtó karanténkorlátozások ellen.

Németországban is tovább lazítanak a korlátozásokon és a járványkitörések helyi elfojtását szolgáló, új védekezési rendszert vezetnek be a tartományi kormányok és a szövetségi kormány. Az alapvető fertőzéshigiéniai szabályokat továbbra is be kell tartsa a lakosság, de ismét szervezhetnek közös programot a különböző háztartásban élő emberek és az üzeletk is megnyithatnak. Azonban ha egy városban vagy járásban százezer lakosonként 50 fölé emelkedik az utóbbi hét napon regisztrált fertőzöttek száma, ismét korlátozásokat kell bevezetni az adott területen.

Mindeközben az USA-ban továbbra is rendkívül súlyos a helyzet: 1 millió 200 ezer fertőzöttet és 72 ezer halálos áldozatot tartanak nyilván az országban, amely így a legsúlyosbban érintett ország az egész világon. A járványhelyzet következtében több mint 20 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma áprilisban. Szakértők szerint a munkanélküliségi ráta áprilisban 16 százalékra ugrott a márciusi 4,4 százalékról.

Spanyolországban és Olaszországban is ismét emelkedett a halottak száma: utóbbi esetében több mint háromszázzal emelkedett ismét a járvány halálos áldozatainak egy nap alatti száma, előbbiében 244 halottat követelt a vírus az elmúlt egy nap során, 59-cel többet, mint 24 órával korábban. 

Tarr Béla, Juliette Binoche és Madonna szerint nem szabad visszatérnünk a normalitásba

Szerdán 200 híresség tett közzé egy felhívást a Le Monde-ban, melyben a fogyasztói társadalom radikális átalakítását sürgetik és nemet mondanak „a visszatérésre a normalitásba”.

Az MTI tudósítása szerint az aláírók úgy vélik, a Covid-19 fertőzés „tragédia”, ugyanakkor a válság alkalmat teremt arra, hogy „szembenézzünk a lényeges kérdésekkel, miután rendszerszintű problémáról” van szó.

„A jelenlegi ökológiai katasztrófa egy meta-válságból fakad, miután a fogyasztás magának az életnek, a növényzet, az állatok és az emberek egy nagy része életének megtagadásáig vezetett minket. A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a természetes fajok elpusztítása töréspont felé sodorja a világot”

– hangsúlyozták az aláírók, akik „ünnepélyesen arra kérik a döntéshozókat és az állampolgárokat, hogy hagyjanak fel a még mindig meglévő tarthatatlan logikával, és kezdjenek el végre a célok, az értékek és a gazdaságok mélyreható újraalapításán dolgozni”.

Az aláírók, akik között szerepel Robert de Niro, Jane Fonda, Cate Blanchett, Adam Driver, Javier Bardem, Penelope Cruz, Marion Cotillard, Monica Bellucci, Madonna, Naomi Klein, Alejandro Gonzales Inarritu, Pedro Almodovar, Wim Wenders, Tarr Béla és olyan Nobel-díjasok, mint James Peebles fizikus vagy Muhammad Yunus közgazdász szerint „radikális átalakításra van szükség minden szinten” -, amely szerintük

„tömeges és határozott elköteleződés nélkül nem valósulhat meg, miután a kérdés legalább annyira szól az emberi méltóságról és koherenciáról, mint a túlélésről.”