Szél Bernadett független országgyűlési képviselő csütörtök reggel írta ki Facebookra, hogy minden magyar ellenzéki orsszággyűlési és európai parlamenti képviselőnő együtt lép fel a Médiatanácsnál Kövér László ellen, aki Bayer Zsolt műsorában nemrég azt mondta az ellenzék női politikusairól:

„szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik.”

Szél Bernadett a posztjában úgy fogalmazott, „nekünk mindent meg kell tennünk, amit csak lehet”, ezért fordulnak nem máshoz, mint a Médiatanácshoz.

Csakhogy eközben valószínűleg a női képviselőink is tisztában vannak azzal, hogy a kizárólag fideszes tagokból álló, a kormánymédiával gyakran elnéző Médiatanácstól sok segítségre nem számíthatnak.

De akkor miért tesznek még mindig úgy, mintha ezeknek az ellenőrző intézményeknek lenne bármi relevanciája? 10 éve élünk úgy, hogy következmények nélkül bármelyik kormánypárti politikus bármilyen elnyomott csoportról megalázóan beszélhet. Most miért lenne szankcionálva?

De nézzünk is néhány példát a múltból, amikor a NER előkelőségei szexista megszólalásokkal uralták néhány napig a sajtót, és bár hoztak is magukkal nagy felháborodást, érdemben nem történt semmi:

• Kövér Lászlónak nem ez az első hírhedt megszólalása a témában, 2015-ben a Fidesz kongresszusán azt mondta, a női önmegvalósítás csúcsa a szülés.
• Orbán egy beszélgetésen hosszan fejtegette, hogy azért nincs sok női politikus, mert a magyar politika nem való a nőknek, nem bírnák a brutális helyzeteket.
• De ne felejtsük el azt sem, hogy miniszterelnökünk különben sem foglalkozik nőügyekkel.
• És akkor még nem is beszéltünk arról, milyen kormánypárti véleményeket kellett a nőknek végighallgatnia az ő „szerepükről” akkor, amikor a társadalmi nemek szakának bezárásáról szólt minden.

Tény, hogy ezek az ügyek nem feltétlenül az NMHH-hoz tartoznak, hiszen nem mindig médiamegjelenések során nyilatkozták ezeket, és nem is sértik a szólásszabadságot. Ezzel szemben azért érezhető, hogy Kövér László a mostani kijelentésével a korábbi kormánypárti narratívákhoz képest új szintre alacsonyodott le.

De az is biztos, hogy a Médiatanács nem fogja a nőket megmenti attól, hogy a médiából folyton azzal kelljen szembesülnünk, hogy másodrangúak vagyunk az ország vezetésének szemében, hiszen eddig sem tette. Legalábbis akkor nem, amikor nőkről volt szó – az ATV-t közben már meg is büntették azért, mert leadták Niedermüller Péter interjúját, amiben azt mondta, egy bizonyos rémisztő képződmény közepén a fehér, heteroszexuális férfiak vannak.

Az ellenzéktől álnaiv felelőtlenség, ha továbbra is azt mutatják kifelé az embereknek, hogy megéri efféle bepanaszolásokkal élni, mert helyre lehet vele tenni az ilyen egyéni botrányos megnyilvánulásokat.

Ugyanis ezek nem egyéni vélemények, és fennálló rendszerben eszközünk sincs arra, hogy érdemi szankciót kérjünk értük. A NER alatt a nők elnyomása rendszerszintű, és már régóta felesleges azt tettetni, hogy a fennálló rendszer keretein belül ez ellen lehet bármit is tenni.

Mert ezerszer megtapasztaltuk már, hogy nem lehet – a rendszer megdöntése nélkül nem.