Varga Mihály pénzügyminiszter a Reutersnek gyakorlatilag beismerte, hogy a kormány márciusi számításai, melyek szerint május végére vagy júniusra a gazdaság vissza tud térni a normál kerékvágásba, nem fognak bejönni, így minden bizonnyal a három százalékos gazdasági visszaesés is túlságosan optimista várakozás.

A miniszter azt is elmondta, a kormány várakozásai az autó-, gyógyszer- és vegyipari szektor ismételt fellendülésére alapultak, amire jelenleg vajmi kevés az esély.

„A kérdés az, hogy mely exporttermékek jutnak el a gyógyszer- autó- és vegyipari szektorokból az exportpiacainkra, és hogy vissza tud-e térni a kereslet a kínálat felfutásával”

– nyilatkozta Varga.

A több, mint 202 ezer online pénztárgép adatai alapján a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt héten az előző év azonos időszakához képest mindössze 54 százalék volt, vagyis a kiskereskedelmi adóbevételek is jelentősen alacsonyabbak lesznek idén.

Olyan szektorok kilábalására, mint a turizmus és a vendéglátás, kár lenne számítani, és az exportot a gazdasági visszaesés mellett nehezítik az Európa- és világszerte életbe léptetett határzárak is, melyek az áruforgalomra jellemzően kevésbé vonatkoznak, mint a személyforgalomra, azonban így is megnehezítik a nemzetközi szállítmányozást.

Miután tavaly 4,9 százalékos növekedést produkált a magyar GDP, az idei várakozás 3 százalékos csökkenésre lőtte be a kormány – azonban a válság várhatóan jóval tovább elhúzódik a várakozásoknál, így a pénzügyminiszter elismerte, ennél mindenképp komolyabb visszaesésre számíthatunk.

Ezzel kapcsolatban a Reuters kérdésére elmondta, a megcélozott három százalékos államháztartási hiány akár 4,5 százalékos is lehet, „ez azonban nem a világ vége”.

A kormány korábban ragaszkodott az eddigiekben is megszokott költségvetési szigorhoz, miszerint akkor sem hagyja elszállni az államadósságot, ha erre nyomós oka lenne gazdasági szempontból, a komolyabb társadalmi-gazdasági traumák elkerülésére.

Amennyiben ugyanis az állam költekezik, azt teheti a különböző állami megrendelések útján, melyekkel a cégeket tőkésíti fel, vagy folyósíthat direkt támogatásokat a lakosságnak vagy a cégeknek, így biztosítva a társadalom fogyasztásának fenntartását egy bizonyos szinten, valamint elősegítve a sérülékenyebb gazdasági szereplők túlélését.

Ilyenkor azonban növekedik az államháztartási hiány, miután a válság idején nincsenek olyan szintű adóbevételek, melyek ellensúlyozni tudnák az állami költekezést, úgy is vehetjük, hogy ilyenkor legalább részben az állam állja a cechet, amit benyújtott a gazdasági válság.

Természetesen lennének lehetőségek, hogy a költségvetés olyan forrásokhoz nyúljon adóbevételek terén, melyek némiképp ellensúlyozni tudnák a költekezést (vagyis új redisztribúciós csatornákat nyisson meg, melyeken keresztül a társadalomban és a gazdaságban egyenlőtlenül eloszló tőkét átcsoportosíthatja).

Ilyen lenne a multicégek forgalma és tőkéje, vagy a nagy vagyonok, esetleg a bankok komolyabb megadóztatása útján – ezek közül a bankoktól és a multiktól be is szed a kormány némi különadót, azonban ez igencsak gyenge ahhoz képest, amennyire szükség lenne.

Mindazonáltal most minden bizonnyal nem annak vagyunk tanúi, hogy a kormány hirtelen elkezdene költekezni – az idei hiány a tervezettnél hosszabbra nyúló válság miatt lesz 3 százalék fölött, miután a kormány nem nyilvánította ki abbéli szándékát, hogy elkezdjen pénzt önteni a társadalomra vagy a gazdaságra.

Pontosabban, az embereket továbbra sem támogatja a kormány közvetlenül, a dolgozók béreinek kifizetését nagyon obskúrus és szűkmarkú rendszeren keresztül, a kis cégek jelentős részének szintén nem fog számottevő támogatás jutni, míg a nemzetgazdaságilag kiemelt ágazatok – vagyis a NER tőkéje kap majd egy mentőövet, nehogy sérüljön.

Varga szavaiból pedig az is kitűnik – amellett, hogy a járvány május 3-ra tervezett tetőzése talán később jöhet el – hogy a kormány továbbra is arra alapozza a gazdaság újraindítását, hogy a magyar export célországaiban majd elkezdenek fogyasztani.

Még ha ez később is történik, mint tervezték. Ez viszont csak azt jelentheti, hogy a bérből élőknek még hosszú ideig kell kibekkelniük jelenlegi kereseteikkel, már ha megmaradtak a munkahelyükön, és nem veszítették el a járvánnyal érkezett gazdasági válság miatt.

Amennyiben pedig a kormány nem jelent be az elkövetkezendő napokban-hetekben direkt támogatásokat, melyek a veszélyeztetett társadalmi csoportok felszínen tartását szolgálják, az ezekbe tartozó emberek, családok nagyon komoly nehézségekkel fognak szembenézni, ami hosszabb távon a kormány népszerűségére is kihathat.

Kérdés, hogy ezt felismerik-e – minden bizonnyal felismerték – és kérdés az, hogy elegendő népszerűségromlást számoltak-e a kormánypárti kutatóintézetek titkos jelentéseiben ahhoz, hogy a kormány támogatni kezdje azokat, akik leginkább megszenvedték a válságot.

Ameddig ugyanis a modellek szerint nem lesz akkora a megélhetésüket ellehetetlenítő válság miatt a kormánytól elfordulók köre, hogy veszélyeztesse a Fidesz hatalmát, addig továbbra is csak a multik kiszolgálása marad napirenden.

Akiknek meg nincs semmijük… Nos, hát azok mennek a levesbe.