Reagáltak az ellenzéki pártok Palkovics László bejelentéseire, amely során a innovációs és technológiai miniszter a kormány gazdasági mentőcsomagjáról árult el új részleteket. Az erről szóló részletes cikkünk itt olvasható el, a legfontosabb bejelentések az alábbiakról szóltak:

• Az állam a munkáltatón keresztül kifizeti a munkás bérének 70 százalékát 3 hónapig (egy bizonyos összegig), miközben az alkalmazottak csökkentett munkaidőben dolgoznak. A dolgozók a fennmaradó időben a cég számára hasznos tevékenységet végeznek majd.
• Mivel a gazdasági visszaesésben a kutatásfejlesztési kapacitások is veszélybe kerülhetnek, a mérnöki és kutatásfejlesztési munkakörben 40 százalékos bértámogatást biztosít a kormány.
• A kormány támogatni fogja, ha egy vállalatnál az éppen nem szükséges munkavállalókat átképeznék.  Ezekben az esetekben a tandíj 95 százalékát az állam átvállalja. Akik elvesztették az állásukat, ezekre a képzésekre 0%-os diákhitelt vehetnek fel.
• A diákok egyszeri, 500 ezer forintos, szabad felhasználűsú, 0%-os diákhitelt tudnak igényelni.
• Annak a 75 ezer hallgatónak, aki eddig nyelvvizsga híján nem tudta átvenni a diplomáját, a kormány most eltekint a nyelvvizsga-kötelezettségétől, mert „az újra felgyorsuló gazdaságnak sok diplomásra lesz szüksége”.
• A súlyosan érintett ágazatokra szánt többletforrás a következő 3 évben részben adócsökkentésen, beruházási támogatáson, infrastruktúra-fejlesztésen és hitelezésen keresztül lesz biztosítva.

DK: sebtapasz a nyílt sebre

Molnár Csaba, a DK alelnöke Facebook videóban értékelte Palkovics keddi bejelentését.

„Aki már elveszítette, vagy a következő napokban, hetekben, hónapokban fogja elveszíteni a munkáját a válság miatt, az a kormány gazdaságvédelmi csomagjából 0, azaz nulla forintot kap támogatásként” – jelentette ki Molnár.

A DK politikusa arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami bérpótlás nem automatikus lesz, hanem pályáuatok útján kell majd igényelni. Molnár szerint emiatt megintcsak fennáll annak a veszélye, hogy a kormányközeli vállalatoknak biztosítják a jövőjét ezáltal, de a többi vállalkozásnak továbbra is aggódhat, hogy vajon elfogadják-e a jelentkezését.

Molnár úgy véli, a turizmuson kívüli világban a kormány tulajdonképpen elengedte minden kis- és közepes magyar vállalkozás kezét, ugyanis a Palkovics által elmondottak alapján aki bajban van, az pénzt nem kap, csak lehetőséget hitelre:

„Adósítsa el magát jó sok évre előre egy válság kellős közepén – ezt üzeni Orbán Viktor a vállalkozóknak.”

A DK szerint ezzel a gazdasági mentőcsomaggal a tömeges munkanélküliség és a leszakadó családok időszakának nézünk elébe.

MSZP: nem mellébeszélést, hanem valódi segítséget vár a magyar társadalom

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke elmondta, hogy üdvözlik a nyelvvizsga-amnesztiát, de megjegyezte, hogy ők ezt már 5 éve javasolták.

Tóth elmondta, hogy szerintük a kormány folyamatosan 2-3 hetes késésben van. A munkahelyvédelmi program is elszenvedte ezt a késést, ma már közel 100 ezren vesztették el munkájukat, mert a kormány tétlenkedett. Bizton állítják, hogy ez a mentőcsomag azokon a vállalkozásokon sem segít, akik már elvesztették bevételüket.

Ők azt javasolják, az átlagkeresetig vállalja át a kormány a munkavállalók fizetésének 80%-át, emellett pedig emeljék meg 3 hónapról 9 hónapra az álláskeresési időszakot, az álláskeresési járadék pedig legyen minimum 100 ezer forint.

„Számukra most nem hitel kell, hanem pénz és támogatás” – szögezte le a pártelnök.

A politikus arról is beszélt, hogy a turizmus 600 milliárdos támogatása már megint a Fidesz háttérembereinek segít, akik már jól bevásárolták magukat a szállodaiparba. Hozzátette, a családvédelmi pont nem is biztosít többet a családoknak, mint eddig, a nyugdíjazásban pedig legalább 6,5 százalékos emelésre lenne szükség.

Az MSZP azt javasolja, a 14 év alatti gyerekekre otthon vigyázó szülőkre terjesszék ki a gyermekgondozási táppénzt.

A párt elnöke számon kérte a kormányon azt is, hogy plusz forrást csak az önkormányzatok megsarcolásával von be, a többi csak átcsoportosítás, és elmondta: összességében azt láthatjuk, megint csak a kiválasztott keveseknek előnyösek a bejelentett intézkedések.

Párbeszéd: Orbán szolidáris az oligarchákkal, de nem szolidáris a bajba került emberekkel

„A legnagyobb probléma, hogy a nyilvánosságra került dokumentumokban nyoma sincs plusz forrásoknak, csak átkereszteli a meglévőket. Ez válságkezelésre elégtelen lesz” – kezdte online sajtótájékoztatóját Burány Sándor.

A Párbeszéd nevében Burány ezután 4 javaslatot ismertetett, amely valóban segítene a most nehéz helyzetbe került embereken.

• Az emberek munkahelyét meg kell védeni, ezért a bajba került cégek bérköltségének 85 százalékát kellene átvállalnia a kormánynak.
• Legalább 9 hónapos álláskeresési időszak, amely alatt a bérük 85 százalékát megkapják a munkanélküliek.
• Azok számára, akik már álláskeresési járadékra sem jogosultak, alapjövedelmet kell biztosítani, havi 100 ezer forintot.
• A kormány adóztassa meg a milliárdosokat, ne legyenek szolidárisak az oligarchákkal.

„A kormánynak meg kell értenie: az emberek zömének nincs 3-4 havi tartaléka” – mondta Burány.

LMP: Palkovics megismételte a nagy semmit

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke szerint jó, hogy a kormány végre meglépte a munkabérek 70 százalékának kifizetését, de ez az 1 hónap késlekedés számos, megmenthető munkahely elvesztését okozta. A 3 hónapos időszakot viszont kevésnek tartják.

A párt nehezményezte, hogy a munkanélküliekről továbbra sem esett szó. Ők is támogatják, hogy az álláskeresőknek 9 havi járadékot adjanak mostantól.

Az LMP szerint segíteni kell a gazdákat és az őstermelőket, de nem a „hűbérbirtokokat”. Most kellene ellátni az országot egészséges, bio és tájgazdálkodási élelmiszerekkel, és ehhez a családi vállalkozások és kistermelők támogatása lenne szükséges.

A párt az osztalék-különadó bevezetését javasolja, valamint a leggazdagabbakat érintő szolidaritási adó bevezetését is.

Jobbik: Orbán hagyja beledögölni az egyszerű embereket a terheik viselésébe

A Jobbik egyelőre csak egy képes poszttal reagált a bejelentésre, Lukács László Györgyöt idézve:

„Azt vártuk, hogy Magyarország miniszterelnöke olyan csomagot jelent be, amely konkrétumokat tartalmaz, megnyugtatja a piacokat, vállalkozásokat, a munkavállalókat. Ez nem történt meg, ezért a felelősség a miniszterelnököt terheli minden egyes elvesztett munkahely után.”