Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hat újabb egyetem kerül a Corvinus-modellbe júliustól: teljesítményalapú bérezéssel kezdődik a minőségnövelés

Újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött a kormány. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta, az intézkedések célja

„a versenyképesség növelése és a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás nemzetköziesítése érdekében”.

A döntés által érintett egyetemek a következők:

  • az Állatorvostudományi Egyetem,
  • a Miskolci Egyetem,
  • a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
  • a Neumann János Egyetem,
  • a Soproni Egyetem
  • a Széchenyi István Egyetem.

Ezek az intézmények július 1-jével a közvetlen állami fenntartásból az erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek – éppen egy évvel azután, hogy a kormány elsőként a Corvinus Egyetem fenntartói és alapítói jogait szervezte ki az akkor újonnan létrehozott Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítványnak.

Bódis József államtitkár nyilatkozata szerint az állam mint felsőoktatási szolgáltatásokat megrendelő szereplő lesz kapcsolatban a vagyonkezelő alapítvánnyal, azzal 15-20 éves keretszerződés és 3-5 éves finanszírozási szerződés keretében alakítja ki kapcsolatát, így továbbra is aktív partnere lesz az érintett intézményeknek. Bódis elmondta, az átalakítás „garanciát jelent a hosszú távú működésre”, valamint „várható, hogy növekedni tud az intézmények saját bevételszerző képessége.”

„Az új finanszírozás előnye a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságot szem előtt tartó szemlélet, amelyet a 2022-től ágazati szinten bevezetendő, előre rögzített teljesítménymutatók alapján, a különböző feladatok sajátosságait figyelembe vevő új finanszírozási elvek támogatnak.”

Az átszervezésekkel kapcsolatos törvénymódosítást a tárca kedden nyújtotta be a parlamentnek.

A felsőoktatással kapcsolatban a „teljesítménymutatók” megjelenése és a „hatékonyság növelése” nem újkeletű elv, a Mércén többször is írtunk a Corvinus-modellel a magyar felsőoktatásban is megjelenő neoliberális felsőoktatás problémáiról. A neoliberális felsőoktatásban az oktatás kommodifikációjával árucikké silányul a tudás keresése, az egyetemeken a szellem szabadsága és a gondolat önmagáért való művelése helyébe az ipari termelés kíméletlen logikája lép. A „hatékonyság növelése” rendszerint az adminisztratív feladatok növekedésével, a kapott tudásanyag fogyasztóként való, kérdőívekben történő értékelésével jár – ezekben a hallgatók például skálán értékelik, hogy az egyes óráikon kapott tudásanyag mennyiben járul hozzá a munkaerőpiaci helytállásukhoz, legyen szó akár az egészen célirányos szakmai nyelvóráról vagy éppen a sokkal kevésbé piacosítható, emiatt aggasztó helyzetbe kerülő társadalom- és bölcsészettudományokról.

A külföldi példák (hatalmas diákhitel-tartozások, növekvő mentális betegségek, saját magukat anyagi problémáik miatt prostituáló diákok, prekariátusba taszított dolgozók) azt is megmutatják, hogy egy ilyen rendszerben sérülékenyebb helyzetbe kerülnek a hallgatók és az oktatók egyaránt. Már a Corvinus-modell kilátásba helyezte az ösztöndíjas egyetemi helyek számának csökkenését, valamint – mint ahogy azt tavaly a Corvinus rektora elmondta – elkerülhetetlen a tandíjemelés is.

Az egyetem alkalmazásában álló dolgozók körülményeinek megváltozásáról most Bódis beszélt:

„A modell bevezetésével lehetőség nyílik egy rugalmasabb foglalkoztatásra, ennek keretében az egyéni teljesítményeket elismerő, motiváló differenciált javadalmazásra”

Kilátásba került tehát a korábbi fix jövedelem felszámolásával a teljesítményalapú, differenciált javadalmazás bevezetése.

Bódis József államtitkár az átalakítások indokoltságát a „megváltozott világgal” indokolta, szerinte a modellváltás célja, hogy

„az egyetemek a helyi társadalmi élet, a felelős polgárság képzése és a gazdaságfejlesztés motorjává váljanak”.

A kormányzati cél az érintett egyetemek versenyképességének és minőségének növelése, a versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása, a kis intézmények működésének stabilizálása.

Januárban Palkovics László egy interjúban még arról beszélt, hogy a modellváltási folyamat következő érintettje a Semmelweis Egyetem lesz, azonban úgy tűnik, a minisztérium ezt az ötletet egyelőre elvetette.

(MTI, Mérce)
Címlapkép: Tüntetés az oktatás szabadságáért, 2018. november 24. (Fotó: Markoszov Szergej / Mérce)