A mai nappal lezárult március 26-án a Mátrai Erőmű adásvétele, jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is elárulta, végül 17 milliárd 440 millió forintért vette meg a magyar állam a széntüzelésű erőművet.

A miniszter azt is elárulta, a kormány nemzetstratégiai érdeknek tartja az erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását. Hangsúlyozta továbbá, hogy az erőmű kulcsfontosságú szerepet tölt be a magyar villamosenergia-ellátásban, a villamosenergia-termelésünk 16 százalékát adja. A munkahelyek megőrzése, a térség gazdasági stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú az erőmű működése – fűzte hozzá.

A Mátrai Erőművet 2017-ben vette meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. A széntüzelésű erőmű 2015-ben 13,6 milliárdos, 2016-ban pedig 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt, viszont a tulajdonoscsere utáni években – 2017-ben és 2018-ban – 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt.

Az előző évben 11 milliárdos osztalékot vettek ki belőle (amiből több mint 8 milliárd Mészárosnál landolt), a két év alatti 15 milliárdos veszteség mellett. Az üzem tavaly 7 milliárd forintos állami támogatást is kapott, hogy aztán az év végén bejelentsék: az állami Magyar Villamos Művek (MVM) fogja megvásárolni.

Az adásvételt Orbán Viktor leginkább azzal indokolta, hogy meg kell menteni az erőműben dolgozók és családjaik megélhetését, ennél azonban valószínűbb, hogy Mészáros Lőrincet igyekeznek megmenteni egy veszteséges üzlettől.

Mindezzel kapcsolatban Szél Bernadett nemrég úgy fogalmazott: a kormány „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, azonnali tőkepótlásra szorult, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőmű-roncsot vett meg”, méghozzá Magyarország második leggazdagabb nagyvállalkozójától, Mészáros Lőrinctől.

Szél feljelentést is tett az adásvétel kapcsán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a feljelentés nyomán vizsgálatot indított jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének gyanúja miatt.

A független képviselő épp ma számolt be róla, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda meghallgatásra hívta őt az ügyben.

Az erőmű környékén több szennyezési eset is történt az elmúlt években. Legutóbb tavaly november a helyiek elszíneződött, habzó vízről számoltak be környező a Bene- és Nyiget-patakokban. Erről ottjártunkkor kollégánk saját szemével is megbizonyosodott. Ugyancsak ekkor a víztározó körül kén- és foszfortartalmú gáz keletkezett, amelynek bűze a szomszédos településen is érezhető volt. Egy kiszivárgott belső levél tanúsága szerint ebben az időben az erőmű dolgozói rosszullétről, hányásokról és a zsebükben elszíneződő pénzérmékről számoltak be.

A katasztrófavédelmi hatóságok és a kormányzat is többször hangsúlyozta, semmilyen emberi életre veszélyes szennyezés nem történt. A novemberi szennyezés – a határértéket átlépő több mérges gáz és a patakvízbe jutott szerves hulladék – a katasztrófavédelem is elismerte, de a felelősökkel kapcsolatban azóta sem szólalt meg. Az ügyben az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított.

Egy korábbi, tavaly nyári szennyezés miatt az Erőművet meg is bírságolták a környezetvédelmi hatóságok.

(MTI / Mérce)