Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A katasztrófavédelem szerint is volt szennyezés Visontán, de hogy ki okozta, azt továbbra sem tudni

Megérkezett a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság válasza a Greenpeace közérdekű adatigénylésére, melyben a szervezet a Mátrai Erőmű közelében észlelt víz- és légszennyezéssel kapcsolatban érdeklődött.

A válaszból kiderül: mérges gázok jutottak a Mátrai Erőműhöz tartozó épületbe, illetve az Őzse-völgyi tározó környékére, valamint jelentős szerves szennyezés került a vizekbe. A Greenpeace szerint az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy olyan anyagok kerültek az Őzse-völgyi tározóba, melyeknek nem szabadott volna odajutniuk.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint több mérges gáz is határérték felett volt jelen a Mátrai Erőmű szivattyúházában november 11-én:

a mérgező foszfin (PH3) itt 136-szorosan meghaladta a megengedett határértéket (igaz, húsz perccel később már „csak” 11-szeres volt ez az érték), a szintén mérgező kén-hidrogén (H2S) koncentrációja pedig négyszerese volt a megengedett határértéknek.

A hatóság a Népszava és az Átlátszó adatigénylésére is válaszolt, ebben azt írják, a gázok, gőzök és egyéb anyagok esetében megengedett legnagyobb munkahelyi koncentráció (MAK-érték) a jelenlegi ismeretek szerint nem káros az alkalmazottak egészségére és nem jelent elfogadhatatlan kockázatot. A katasztrófavédelem arról tájékoztat, hogy a koncentrációs szint rövid távú megnövekedése a MAK-értéken belül nem okoz szükségszerűen mérgezést például egy szennyező anyag szivárgását követően, ha azonban a koncentráció a MAK-érték 5-10-szerese, akkor a hosszú időn át tartó jelenlét a mérgezés akut jeleit okozhatja.

Emellett az is kiderült, hogy az Őzse-völgyi tározó gátjánál foszfinból a megengedett határérték 152-szeresét mérte a hatóság, arról azonban nem adtak tájékoztatást, hogy később miként változott ez az eredmény.

Mint írják,

„Az eredmények alapján megállapítható, hogy az Őzse-ürítőnél és az ürítőárokban a 2 technológiaivíz-tározóból leeresztett víz szervesanyag-tartalma magasabb volt, mint az átlagos érték. Ez nem tett szükségessé azonnali beavatkozást, ugyanakkor rendkívüli vízszennyezési bírság kiszabását vonja maga után.”

A Greenpeace korábbi méréseit alátámasztják a katasztrófavédelem mérései is: Detknél, a Bene-patakban a katasztrófavédelem is gyakorlatilag szennyvíz minőségű vizet mutatott ki.

A Greenpeace egyébként más szennyező anyagok jelenlétét is kimutatta (pl. tiocianát, molibdén, bór, szulfát), melyek bár nagy egészségügyi kockázattal nem rendelkeznek, de igen jelentős koncentrációjuk aggodalomra ad okot.

A szervezet úgy tudja, a katasztrófavédelem szintén vizsgált a fent említettek mellett más szennyező anyagokat is a vízben, de a Greenpeace közérdekű adatigénylésének ellenére azonban a hatóság máig nem hozta nyilvánosságra ezeket az adatokat.

A Katasztrófavédelem azt írja:

„Az üzemi területen dolgozókra vonatkozó munkavédelmi és munkaegészségügyi intézkedéseket az erőmű mint munkáltató megtette. A tározónál keletkezett gázok a lakott területekig nem jutottak el, a településeken és az ott átfolyó patakok közelében, valamint a lakott területeken a mobil labor mérései egyszer sem mutattak ki a levegőben veszélyes gázkoncentráció-tartalmat. Ennek következtében lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség.”

Ahogy arról mi is beszámoltunk, novemberben a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Mátrai Erőmű Zrt. és a Viresol Kft. búzafeldolgozó és keményítőgyár visontai telephelye környékén fekvő településeken erős bűzt érzett a lakosság, a Mátrai Erőmű több dolgozója pedig rosszul lett.

Mint az ismeretes, a Viresol Kft. február óta az Őzse-völgyi a tározóba engedi az elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét, illetve az erőmű szivattyúháza innen vesz vizet a kéntelenítő berendezése hűtéséhez. Csakhogy az Őzse-völgyi tározóból folyik ki a Nyiget-patak, majd beletorkollik a Bene-patakba, ami az erős bűz terjedésével egyidőben egy helyi olvasónk fényképének tanúsága szerint szürkére színeződött:

Azt azonban még a katasztrófavédelem tájékoztatása után sem lehet tudni, ki és milyen anyagokat bocsátott az Őzse-völgyi tározóba, ami a mérges gázok fejlődéséhez vezetett.

„Továbbra is azt várjuk a hatóságoktól, hogy derítsék ki a szennyezés okát és felelőseit. A magyar lakosságnak joga van megtudni, mi okozta a Mátrai Erőmű környékén tapasztalt szennyezést, és megnyugtató garanciát kell kapnia arra, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő”

– mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.