2014-től kezdve évente 5-10 százalékot nőtt a globális fegyverexport, vagyis komoly fegyverkezésbe fogott a világ az elmúlt években – írja a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) friss adataira hivatkozva a Portfolio.
A szervezet a fegyverszállítmányok értékének kiszámolására nem valamely valutát, például a dollárt vagy az eurót használja, hanem egy saját mérőszámot, a TIV-et (trend indicator value), ami az üzletek jelenértékét méri fel, így alkalmas trendek megállapítására, azonban azt nem mutatja meg, hogy az országok GDP-arányosan mennyit költenek. A lap példaként hozza fel, hogy 2017-ben az Egyiptomnak eladott francia Rafale vadászrepülő 55 millió TIV-et ért, míg a Horvátországnak eladott német Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró tarack 4,5-öt. A SIPRI nem számolja a kézifegyverek, tehát pisztolyok, puskák, karabélyok, stb. forgalmát – ez az orosz adatok esetében lehet számottevő torzító faktor, mivel az ország jelentős kézifegyver-exportőr, nem utolsó sorban a legendás Kalasnyikov géppisztolyok modern verzióinak népszerűsége miatt.
Nem meglepő módon a legnagyobb fegyverexportőr tavaly is az Amerikai Egyesült Államok volt 10 572 TIV-vel, és igencsak lemaradva, 4 718 TIV értékkel Oroszország a második.
Az USA slágertermékei a különböző levegőben alkalmazható eszközök, mint az Apache helikopterek és a régebbi fejlesztésű, de még mindig népszerű F-15-ös vadászrepülőgépek – melyekhez drága rakéták és kiszolgáló technika is dukál -, ilyen gépekből a legtöbbet Katarnak, Indiának és Szaúd-Arábiának értékesítettek.
Szaúd-Arábia egyébként a világ legnagyobb fegyverimportőre, 3 673 millió TIV-vel, India és Katar előtt, de több nagy fegyverexportőr is jelentős importot bonyolít le, Dél-Korea, Kína, az USA és Törökország is az első tízben van e tekintetben.
Az oroszok legnépszerűbb termékei az SZ-400-as légvédelmi rendszerek, melyből például Törökország is rendelt, a NATO heves tiltakozása közepette, de jól fogy a modern Szuhoj-35-ös vadászrepülő is, amely a gyártó szerint a legkorszerűbb gépek közé tartozik. A francia hadiipar leginkább Rafale vadászrepülők, tengeralattjárók, rakétarendszerek és tankok eladása útján váltotta aprópénzre a nemzetközi konfliktusokat, míg Dél-Korea önjáró lövegekkel szórta meg a világot.
Az utóbbi évek legnagyobb nyertesei Dél-Korea, Törökország, Izrael és Franciaország, a legnagyobb vesztes pedig Ukrajna, de számottevően kevesebb fegyvert értékesített Oroszország, Olaszország és Nagy-Britannia is, ha az elmúlt öt évet az azelőtti öttel hasonlítjuk össze. Az ukrán export csökkenésében szerepet játszhatott, hogy Oroszországgal az elmúlt években ellenséges viszonyba került az ország, pedig fegyverexportjának fontos piaca volt, ahogy a két ország fegyveriparai is nagyban támaszkodtak egymásra, például az interkontinentális ballisztikus rakéták gyártása és karbantartása terén, melynek tekintetében Oroszország komoly lépéseket tett a függetlenedés irányába.
Németország kismértékben tudta növelni eladásait, ebben szerepet játszik a magyar haderő fejlesztése is, melynek keretében többek között az öregecske T-72 típusú szovjet harckocsikat modern, német gyártmányú Leopard tankokra cserélik, és Panzerhaubitze önjáró lövegeket is beszereznek.
De mi lett a tankokkal?
Az elavultnak számító, de még mindig hadra fogható és adott helyzetben akár komoly harcértéket képviselő T-72-es tankok eladása körül volt kisebb botrány 2014-ben, mivel Oroszország attól tartott, hogy Ukrajnának értékesíti a magyar kormány az évekkel korábban félreállított haditechnikát. Máig nem biztos, hogy végül Csehországon keresztül kerültek-e Ukrajnába magyar tankok egészben vagy alkatrészként vagy sem, de néhányat végül a Boko Haram ellen vetettek be Nigériában. Tíz évvel korábban pedig Irakba, az újjászervezett haderő megsegítésére exportált Magyarország szovjet tankokat, melyek később az Iszlám Állam színeiben is bizonyították időtállásukat.
Magyarország a rendszerváltás óta a SIPRI Angolának, Iraknak, Etiópiának és Perunak értékesítette leselejtezett, szovjet eredetű haditechnológiáját, a legnagyobb beszerzés pedig a Gripenek másfél évtizeddel ezelőtti hadrendbe állítása volt, de a Mi-24-es csatahelikoptereket például Oroszországban modernizálták (akárcsak a szovjet metrókocsikat).
A világ nagyhatalmai és fegyvergyártói évről évre betegre keresik magukat a nemzetközi konfliktusokon, melyek áldozatai elsősorban a szegények, a sorozottak és jellemzően a perifériaországok lakosai. A válságövezetekben az összecsapások miatt a halálos áldozatok mellett rengetegen válnak földönfutóvá, kényszerülnek elhagyni lakhelyüket, így a háború a belföldi és nemzetközi migráció egyik mozgatórugója.
