Ismét eltelt egy nap, így a világban, ahogy azt az elmúlt hetekben, hónapokban megszokhattuk, tovább terjedt a koronavírus, Ázsiában immár kevesebb az új megbetegedés, míg Európa és Észak-Amerika csak most kezd belendülni, a Közel-Keleten meg nem tudjuk igazán, hogy mi történik, de távolról sem néz ki különösebben jól.
Mindenesetre az Európai Parlament a járványhelyzet miatt felfüggesztette működését, miután elnöke bejelentette, hogy olaszországi látogatása után két hétre karanténba vonul, így elmarad a Strasbourgba költözés is, és a tervezett március végi-április eleji ülésszak helyett csak egy „mini-ülésszakot” tartanak.
Mark Handley, a University College London hálózatkutatója szerint az európai országokban a regisztrált fertőzöttek száma naponta egyharmaddal nő, ezt be is mutatja az alábbi grafikonon, melyen a lila egyenes vonal jelzi ezt a tendenciát, és azt is feltüntette, az egyes országok hány nappal vannak lemaradva Olaszország mögött, ahol elsőként jelent meg Európában a koronavírus.
Here’s the coronavirus data, overlayed with the dates offset by the amounts shown. One of these countries is not like the rest. Everyone else will be Italy in 9-14 days time. pic.twitter.com/VESY54X1gP
— Mark Handley (@MarkJHandley) March 9, 2020
Mindazonáltal fontos, hogy a fenti grafikon láttán se essünk pánikba, ehhez remek segítséget nyújt a WHO kiadványa, melyben leírják, hogyan lehet megőrizni a mentális egészségünket. Napi járványügyi összefoglalónkat olvashatjátok.
Magyarország
A magyarországi fejlemények közül a legnagyobb hordereje talán Orbán Viktor miniszterelnök beszédének volt, melyet a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara „Gazdasági évnyitó 2020” című rendezvényén mondott el a magyarországi tőkésosztály képviselőinek jelenlétében, akik kétségkívül nem alaptalanul aggódnak a járvány hatásai miatt.
Ahogy arra a miniszterelnök is utalt beszédében, elsősorban a turizmus láthatja kárát a világszerte karanténokkal, félelemmel, valamint a tömegrendezvények korlátozásával járó járványhelyzetnek, azonban más iparágakra is komoly következményei lesznek a várható gazdasági visszaesésnek.
Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, újra kell tervezni az idei és a jövő évi költségvetést.
Azt is elmondta továbbá, hogy véleménye szerint gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ugyanakkor felszólította az MKIK-t, hogy mérje fel „földközelben”, milyen gazdasági segítségre lesz szüksége az egyes szereplőknek, gondolva ezalatt célzott ágazati segítségnyújtásra, például a turizmus terén.
A miniszterelnök szerint világjárványra kell készülni, melynek súlyos gazdasági következményei lesznek, azt ugyanakkor mindenképp elkerülné, hogy a 2008-9-es válsághoz hasonló hatása legyen az országra, és meg kívánja őrizni a magyar növekedés előnyét az EU-hoz képest (a miniszterelnök szerint ez két százalékpont).
Elmondta,
„a turisztikai szezon idén kampó”,
és valamennyi szereplőnek ki kell lépnie a komfortzónájából, és ha mindent ugyanúgy csinálunk, mint az elmúlt tíz évben, akkor tönkre fogunk menni – utalva arra, milyen sikeresnek ítélte gazdasági kormányzás szempontjából az elmúlt tíz évet.
Amellett, hogy Orbán felvillantotta a nyomott árú balatoni hekkezés lehetőségét, Matolcsy György is megcsillogtatta tudását a témában. A jegybankelnök szerint a járvány gazdasági hatásai hosszabb távúak lesznek, mint az egészségügyiek, miközben az erős gazdaság erős magyar immunrendszert jelent, emellett kifejtette, azt is, véleménye szerint milyen elképesztően csodálatos a magyar gazdaság teljesítménye.
Az operatív törzs is megtartotta napi rendszerességgel megrendezett sajtótájékoztatóját, melyen beszámoltak a járvány aktuális állásáról, így mi is közzétesszük az azóta korrigált számokat (a kormány hivatalos adatai): Magyarországon 531 mintavétel után 12 regisztrált beteget tartanak számon, 67-en vannak karanténban és nem halt meg még senki, globálisan pedig 114 567 fertőzöttből 4 027-en vesztették életüket.
Az operatív törzs mai rendezvényén elhangzott, hogy felkészülnek az Olaszországból érkezők ellenőrzésére, az autópályák pihenőit pedig rendszeresen fertőtlenítik olyan eljárással, ami megöli a vírust – ami egyébként élettelen felületeken is órákig fertőző tud maradni, ha nem kezelik megfelelően. Az ellenőrzések bevezetéséig is kérik, hogy aki Olaszországból tért haza, maradjon két hétig önkéntes karanténban, a fertőzésveszélynek különösen kitett időseknek pedig javasolják, hogy kerüljék a tömegrendezvényeket, az idősgondozási intézményekben pedig éppúgy látogatási tilalmat rendeltek el, ahogy a kórházakban.
A törzs javasolja az iskoláknak és egyéb intézményeknek, hogy ne tartsanak március 15-i ünnepséget, ezzel is csökkentve a járvány terjedésének kockázatát.
A kormány már korábban jelezte, hogy nem fogják megtartani az állami ünnepséget, és így tett több párt is, de például a NAT ellen szervezett diáktiltakozás is elmarad.
Az operatív törzs beszámolója szerint tartják a WHO ajánlásait, melyek fényében egy-egy fertőzésgyanús beteget többször is kell ellenőrizni koronavírusra, hogy kiderüljön, valóban fertőzött-e, így sikerült kiszűrni az eddig igazolt betegeket, így az intézkedések megfelelnek a nemzetközi normáknak.
A járványügyi intézkedéseket némiképp beárnyékolja, hogy az egyik, karantén alá helyezett magyarországi fertőzött Instagramon számol be élményeiről, melyekiadványak szerint a hatóságok nem jeleskednek a gyanús tüneteket produkálók elkülönítésében, nem tartják be a WHO ajánlásait, sőt, az egyik beteget állítása szerint megkérték, hogy a pánik elkerülése végett ne számoljon be társainak állapotáról.
Szintén kérdéses intézkedés, hogy noha korábban azt kérték a koronavírus-gyanús tüneteket produkálóktól hogy telefonon egyeztessenek háziorvosukkal – miután a háziorvosoknak amúgy sincs tesztjük koronavírusra egyelőre – ma egy olyan utasítást adtak ki, mely szerint a fertőzésgyanús pácienseket mégis a rendelőkben kell fogadni, soron kívül. Ezzel az a probléma, hogy így nagyobb fertőzésveszélynek vannak kitéve mind a háziorvosok, mind a többi beteg, miközben az ellátás nem lesz sokkal jobb annál, mintha a betegek otthonaikból telefonáltak volna, és szükség esetén oda menne ki hozzájuk a mentő.
És persze egy kis migránsozás sem maradhatott ki a járvány körüli kommunikációból.
Orbán Viktor miniszterelnök, miután már korábban lezárták a tranzitzónákat arra hivatkozva, hogy így azokat védik, akiket jelenleg fogva tartanak bennük, ma ismét kijelentette, hogy a migrációval nő a koronavírus terjedésének a veszélye, hiszen sokan érkeznek fertőzött területekről. Ezzel a miniszterelnök összekapcsolta az évek óta mumusként kezelt menekülteket a jelenlegi legnagyobb globális félelemmel, a koronavírus-járvánnyal.
Külföld
Európa szeme Olaszországon, ahol Kína után a második legtöbb megbetegedést regisztrálták, szám szerint – jelen információink szerint – 10 149 fertőzött, és 631 személy hunyt el eddig az országban a járvány miatt. Keddre a teljes országot karantén alá vonták, ez azt jelenti, hogy az emberek ugyan járhatnak dolgozni, azonban bezárják a közösségi helyeket, korlátozzák a tömegrendezvények megtartását, és csak nagyon indokolt esetben szabad utazni az országon belül – amit a hatóságok be is tartatnak, az utakon és a távolsági tömegközlekedési eszközökön ellenőrzik, hogy az utazóknak megvannak-e a szükséges engedélyeik.
Csehországban már negyven fertőzöttet regisztráltak, így Románia után szintén elrendelték az iskolák bezárását, határozatlan időre, és kedd estétől tilos a száznál többfős rendezvények megtartása, Szerbia pedig bejelentette, hogy ellenőrizni fogják a fertőzési gócokból érkezőket, Szlovénia és Ausztria lezárta az olasz határt.
A Wizz Air és a Ryanair szüneteltei olaszországi járatait, sőt, Izraelbe se repülnek a társaságok, ott ugyanis azt a rendelkezést hozták, hogy minden, az országba érkező embernek két héten át karanténba kell vonulnia, így szándékoznak megakadályozni a járvány terjedését.
Németországban bejelentették az elő két halálos áldozatot, mindketten idős, más betegségekkel is küzdő emberek voltak – ahogy az a többi áldozatra is jellemző – az Egyesült Királyságban pedig úgy nyilatkoztak a hatóságok, hogy nagyjából két hét múlvára várják a járvány csúcspontját, addig is felkészülnek a következményekre.
Iránban nem látszik, hogy lassulna a járvány, a viszonylag gyatra egészségügyi rendszerrel ellátott országban kérdéses, mekkora a felderítési arány. A hivatalos statisztikák szerint valamivel több, mint 8 000 fertőzött lehet az országban, és csaknem háromszázan vesztették eddig életüket. Mindazonáltal az iráni kormány munkáját az sem könnyíti meg, hogy noha az ország kiadott egy telefonos appot, ami elvileg segít a potenciális betegeknek eldönteni, hogy kórházba kell-e menniük kivizsgálásra, a Google törölte az alkalmazást az Play áruházból.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy a világot meglepte a járvány, így gazdaságélénkítő lépéseket helyezett kilátásba, melyeknek részei a személyi jövedelemadó csökkentése, valamint az amerikai viszonylatban kirívó szociális intézkedés, miszerint az órabérben dolgozó, de lebetegedett emberek állami kisegítése.
Mindazonáltal ahhoz, hogy az Egyesült Államok hatékonyan tudja felvenni a küzdelmet a járvány ellen, az alapvetően magánegészségügyi rendszerbe komoly állami beavatkozásokra lesz szükség, ami jelenleg nem tisztázott, hogy milyen formában fog megvalósulni azon túl, hogy a magánbiztosítók vállalták, fizetik a tesztek elvégzését. Az elnök erről nem ejtett szót, azonban nem felejtette el megjegyezni, hogy véleménye szerint remekül teljesítenek az amerikai hatóságok.
Ez persze nem jelenti azt, hogy lenne elég kézfertőtlenítő – így New York elkezdett magának sajátot gyártani, az állami börtönökben, melyeket közintézményekben oszt szét, ezzel párhuzamosan megfenyegette a privát forgalmazókat, hogy amennyiben tovább verik fel a termék árait, elkezdi olcsón árulni.
Vannak ugyanakkor jó hírek is a nagyvilágból: Hszi Csin-ping kínai elnök a járvány kitörése óta először Vuhanba látogatott, és több kínai tartományban lazítottak az utazási és egyéb korlátozásokon, miután kitartóan csökken az egy napra eső új megbetegedések száma, és sokan gyógyulnak fel a betegségből.
Ugyanígy bizakodásra ad okot, hogy a vírus másik távol-keleti gócpontjában, Dél-Koreában is csökken a napi új megbetegedések száma, és szintén nő a gyógyultak száma. Ez nem mondható el Észak-Koreáról, ahol elvileg egyetlen megbetegedés sincs, de az országból kijutó bizonytalan információk szerint ezreket helyezhettek karanténba, a halottak száma pedig kérdéses.