A pénteki nap folyamán a Semmelweis Egyetem két oktatójától is arról értesültünk, a szokásosnál jelentősen alacsonyabb létszámban jelentek meg diákjaik az órákon.

A diákok távolmaradásának oka, hogy a SOTE egyik iráni származású diákja volt az, akit elsőként diagnosztizáltak koronavírusos fertőzéssel Magyarországon. A férfi jelenleg a Szent László Kórházban, jó állapotban van, ám ahogy a koronavírus-fertőzés elleni operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott, az ő esetében telhetett el a fertőzés és a diógnózis között, így ő érintkezhetett a legtöbb emberrel.

A Mérce arról is értesült, hogy az egyetem vezetése egyértelműen utasításba adta, hogy az oktatás zavartalanul folyjon, így a tanároknak meg kell tartaniuk az óráikat, betegség esetén pedig gondoskodni kell a helyettesítés megoldásáról.

A szerkesztőségünk birtokába jutott tanszékvezetői levél tanúsága szerint az órák indok nélküli elmaradása fegyelmi eljárást vonhat maga után. Amennyiben megfelelő indokkal marad el óra, úgy az oktatónak írásban kell tájékoztatnia a diákokat, hogy megelőzzék „folyosói szóbeli pletykákat”.

A SOTE eljárása ezek szerint eltér attól, amelyet Budapest másik nagy egyeteme, az ELTE választott. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ELTE két hetes otthonmaradásra kér minden tanárt és diákot, aki a koronavírussal fertőzött országokban járt, vagy érintkezett olyan emberrel, aki járt ilyen országban.

Emellett a magasabb veszélyeztetettség miatt az idősebb tanárokat otthonmaradásra ösztönözte az egyetem, és határozatlan időre felfüggesztette

az angol nyelvű gyógyszerészképzését, melyen a fertőzött hallgatókkal érintkezett személyek is részt vettek.

Az ELTE-n tudunk olyan oktatóról is, aki a két hetes otthonmaradás miatt online fogja megtartani óráit. Az egyetem ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a hallgatók és az oktatók karantén miatti hiányzását indokolt távollétnek minősíti, és nem szankcionálja.

Hogy mi magyarázhatja a két felsőoktatási intézmény eljárásai közötti eltérést? A Mércének nyilatkozó egyik SOTE-s tanár szerint mindkét intézmény eljárása megfelelő, ugyanakkor az orvosok szakmai habitusához hozzátartozik, hogy olyan helyzetekben, mint egy járvány, nem menekülhetnek el, hiszen az ő szakértelmük nélkül nem oldható meg egy ilyen jellegű probléma. Így a SOTE eljárása mögött ez megfontolás is állhat.

Az orvosi egyetem tegnap közleményben jelezte, hogy

„Magyarországon elsőként vezettek be óvintézkedéseket a koronavírusra való tekintettel. A szorgalmi időszak megkezdése előtt, 2020. január 28-án minden hallgató megkapott egy részletes kérdőívet (magyarul, angolul és németül, a képzés nyelve szerint), mely alapján felmérték, mekkora a kockázata annak, hogy hordozhatja a vírust. Február végéig összesen 12 hallgató jelezte, hogy a koronavírussal érintett területen járt. Az eredmények alapján, függetlenül attól, hogy a hallgatóknak voltak-e tüneteik, kéthetes járványügyi megfigyelés alá helyezte őket az egyetem. Legutóbb március 2-án és március 5-én kapta meg minden hallgató három nyelven az egyetem rektorának tájékoztatását.”