Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Már csak a legszegényebbek és a legrosszabb településeken élők maradnak a közmunkában

Évről évre emelkedik azoknak az aránya, akik kilépnek a közmunkaprogramból, mert sikerül elhelyezkedniük a munkaerőpiacon a munkaerőhiány hatására – írja az mfor.hu a Belügyminisztérium 2019-es jelentése alapján.

Ennek eredményeként viszont jelenleg az a helyzet állt be, hogy zömében már csak olyan közmunkások vannak, akik a betöltetlen, szabad munkahelyek szempontjából kedvezőtlenebb régiókban laknak, vagy a szaktudásuk áll távol attól, amire a cégeknek szükségük van.

A BM dokumentuma szerint tavaly 106 259 fő dolgozott a közfoglalkoztatásban, ami egyrészt az előző évhez képest 21,6 százalékkal alacsonyabb létszám, ugyanakkor ezek között rengeteg az olyan munkavállaló, aki valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető.

A jelentésből kiderül, hogy 2016 és 2019 között 77-ről 83 százaléka emelkedett a hátrányos helyzetű településeken élők, 55-ről 60 százalékra a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők, 30-ről 37 százalékra pedig az 50 éven felüliek aránya a közfoglalkoztatottak között.

Amint azt az mfor.hu írja, a jelentés szerint a programokból főként a 25 évnél fiatalabb és az általános iskolánál magasabb végzettségűek tudnak sikeresen és tartósan kilépni. Az ő esetükben 20 százalék felett van az elhelyezkedési ráta, míg az 50 évnél idősebbek és az alacsony végzettségűek körében 10-11 százalék az elsődleges piacon munkát találók aránya.

Önmagában az a trend, hogy a közmunkásokat egyre inkább felszívja a munkaerőpiac, akár még üdvözlendő is lehet, ugyanakkor fontos látni, hogy az imént említett arányok azt mutatják, a legszegényebb, hátrányos helyzetű településeken élő emberek egyre inkább ki vannak szolgáltatva a megalázóan alacsony bérezésű közmunkának.

A helyzeten pedig az sem segít, hogy a közmunkaprogram anyagi keretét az idei költségvetésben még inkább csökkentik, így több tízezer ember megélhetése válik még bizonytalanabbá, miután a települések saját költségvetésükből jellemzően nem tudják kigazdálkodni a közmunkások bérét.

Amennyiben az állam valóban a munkaerőpiac felé kívánja nyomni a közmunkásokat, nem brutális forrásmegvonást kellene végrehajtania, hanem olyan rendszert kellene kidolgoznia, amely a cégeket jobban ösztönzi a volt közmunkások foglalkoztatására, akik számára megfelelő képzési programokat kellene indítani, esetleg a jobban ösztönözni a szociális szövetkezetek létrehozását – a költségvetési keret csökkentése önmagában láthatóan nem elég.

A Mércén nemrég jelent meg hosszabb cikk arról, hogy a magyarországi közmunka rendszer tovább növelte az egyenlőtlenségeket és csökkentette a legtöbb roma hozzáférését az elsődleges munkaerőpiachoz.

(Menedzsment Fórum)

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt