Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány egyszerre rúg bele a közmunkásokba és a kistelepülésekbe

Jelentősen csökkentik a közmunkaprogram anyagi keretét az idei költségvetésben, így több tízezer ember megélhetése válik még bizonytalanabbá, miután a települések saját költségvetésükből jellemzően nem tudják kigazdálkodni a közmunkások bérét – írja a HVG.

A lap több önkormányzatot megszólaltatott, és sehol sem különösebben derűlátók az illetékesek.

A március elsejétől induló közmunkaszezon előtt a településeknek el kell dönteniük, kiket foglalkoztatnak tovább, és kit tesznek az utcára a közmunkaprogramban foglalkoztatottak közül, az egyes járások gazdasági eredményeinek függvényében csökken a finanszírozás mértéke – ugyanakkor egy járás gazdasági eredményei nem feltétlenül fedik a közmunkaprogramban résztvevők számára elérhető állások számát.

Az idei időszakban 180-ról 140 milliárdra csökkentik a közfoglalkoztatási keretet, és Csongrádban, ahol a lap tájékozódott a kialakult helyzetről, azt az információt kapták, hogy a tavalyi 1,1 milliárd helyett 642 millió forintból kell hatvan településnek gazdálkodnia.

Kübekháza polgármestere, Molnár Róbert megszólalt a lapnak, felmutatva a dilemmát, mellyel sok kistelepülés polgármestere szembesül a napokban:

„hogy mondjam meg, hogy döntsem el, hogy kit küldök el?”

Noha a településen működik egy szociális szövetkezet, melyben a korábbi közmunkások el tudnak helyezkedni, a közmunkára továbbra is szükség lenne a faluban ahhoz, hogy munkát tudjanak adni azoknak, akiknek máshol nem tudnak, emellett a településfenntartás szempontjából is fontos a rendszer.

Több lehetőség is áll a településvezetők előtt, ezek között ott van, hogy a közmunkások egy részét nem foglalkoztatják tovább, hogy rövidebb időszakra kötnek szerződést, vagy 8 helyett csak hat órában foglalkoztatják őket, abban az esetben azonban a korábbi 54 ezres fizetésük mindössze 42 ezer forintra csökken.

Vagyis a közmunkások eddig is kirívóan alacsony, létminimumot sem elérő bére vagy egyszerűen megszűnik sokak számára, vagy még alacsonyabb lesz.

A kormányzati döntés mögött valószínűleg az a logika, hogy a munkaerőpiacon jelenleg rengeteg a betöltetlen állás, ezek pedig majd felszívják a közmunkásokat, akik így piaci állásban jobb fizetésért dolgozhatnak, és a kormány cégek kedvében is járhatna a számok alapján.

Ez azonban a valóságban nem így működik, ezt a HVG által megszólított egyik hódmezővásárhelyi közmunkás is szépen illusztrálta:

„Ötvennyolc éves vagyok, huszonkét éve mindig itt kötök ki”

– utalt arra, hogy a cégek nem szívesen foglalkoztatnak volt közmunkásokat.

A rendszer nem, vagy csak kevéssé képes biztosítani, hogy a közmunkások belépjenek a munkaerőpiacra, és a cégek esetében is sokszor gyanakvással fogadják, ha egy állásra jelentkező referenciái között azt találják, hogy az illető közmunkás volt.

Erről a lap által megszólaltatott több közmunkás is beszámolt, ahogy az is jellemző, hogy még ha fel is vesznek valakit, akkor csupán idénymunkában foglalkoztatják, vagy addig, amíg a közmunkások foglalkoztatásáért folyósított támogatás kitart, aztán szélnek eresztik az így felvetteket, akik visszakerülnek oda, ahonnan indultak.

Miközben pedig a településeknek szükségük van munkaerőre a működésük fenntartásához, addig a tartósan munkanélkülieknek egyre kevesebb lehetőség van települési vagy állami segítséget igénybe venniük, így olyan rendszer lenne valamennyi érdekelt számára az optimális, melyben a költségvetési keretből méltó bérért tudnák a települések a tartósan munkanélkülieket foglalkoztatni. Amennyiben pedig az állam a munkaerőpiac felé kívánja nyomni a közmunkásokat, olyan rendszert kellene kidolgoznia, mely a cégeket jobban ösztönzi a volt közmunkások foglalkoztatására, akik számára megfelelő képzési programokat kellene indítani, esetleg a jobban ösztönözni a szociális szövetkezetek létrehozását, a költségvetési keret csökkentése önmagában azonban láthatóan nem elég.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt