Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Időközi választások: nincs meglepetés, de két év sok idő a politikában

Az elmúlt hetekben két megyei jogú városban is időközi választást tartottak az országban. Az első választást január 26-án Győrben, Borkai Zsolt megüresedett polgármesteri székéért – Borkait korábban a Fidesz támogatta, de ő az októberi választás után az alakuló ülésen lemondott. A másodikra február 16-án került sor, Pintér Tamás, volt jobbikos országgyűlési képviselő polgármesterré válása miatt Dunaújváros és környékén, a Fejér megyei 4-es számú egyéni választókerületben.

A két választás érdekessége, hogy nagyon más helyi erőviszonyok között zajlottak. Míg Győr évtizedek óta a Fidesz egyik legerősebb bástyája, addig Dunaújvárosban a 2018-ban és 2019-ben is a Fidesz az egyik leggyengébb eredményét hozta a megyei jogú városok sorában. Így előzetesen azt lehetett várni, hogy a Fidesz simán nyeri a győri választást, és Dunaújvárosban 10-15%-os arányban kikap az ellenzéki jelölttel szemben.

Nagyjából így is történt, de érdemes a két eredményt összehasonlítani, mégpedig úgy, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott a jelöltek támogatottsága az elmúlt két évben, és hogyan hatott ki a jelölő pártok országos támogatottsága a helyi eredményekre.

Négy választás eredményei az elmúlt két évben

Ha megnézzük az elmúlt négy választás eredményeit, látható, hogy Győrben a Fidesz Borkai botlását követően is azonnal képes volt a törzsszavazóit elvinni az urnákhoz január 26-án.

Míg a 2019-es EP választáson a Fidesz 53%-ot ért el a városban, addig Dézsi Csaba András, a Fidesz polgármester-jelöltje a szavazatok 56%-t kapta januárban. Ez önmagában nem meglepetés, mivel egy helyi politikában ismert jelölt versenyzett az MSZP-s Pollreisz Balázzsal, aki ugyan 5 éve önkormányzati képviselő a városban, de nem tekinthető erős jelöltnek Dézsihez képest.

Ábra: Sanyó Ádám.

A Fejér megyei 4-es választókerületben pont fordított irányban játszódott le a történet. Az önkormányzati választáson stabil győzelmet arató egységes ellenzék újra egy közös jelölttel szállt ringbe a parlamenti mandátumért: Pintér Tamás munkatársát, Kálló Gergelyt indítva. A Fidesz pedig hetekig tartó gondolkodás után az egyik független jelöltet, Molnár Tibort támogatta.

Alacsony, 30% alatti részvétel mellett az ellenzék így is biztosan nyerte a kerületet, méghozzá úgy, hogy a kapott szavazatok arányában megközelítette a 2018-as eredményét (most 56,3% a korábbi 58,5%-kal szemben).

Ábra: Sanyó Ádám.

 

Az erős helyi bázis és jó jelölt szavazókat hoz

Ahogy látható, mind Győrben, mind Dunaújvárosban a vártnál simábban győzött az esélyesebb jelölt.

Az azonban látszik az adatokból, hogy a Fidesz helyi erősödése megtört, pontosabban visszarendeződés figyelhető meg Dunaújvárosban,

ahol a kormánypárt nem tudott szoros meccset vívni az egységes ellenzéki jelölttel szemben (pedig októberben csak 5,5% különbség volt az ellenzéki blokk és a Fidesz szavazatai között).

A Fidesz vártnál rosszabb dunaújvárosi eredményéhez az is hozzájárul, hogy egy független jelölt támogatása nem egyenlő egy ismert fideszes jelölt indításával. Utóbbi jelölt könnyebben szerez szavazatokat, így a gyengébb fideszes eredmény a jelölt kiválasztásának is köszönhető (amely választás valószínűleg tudatos volt a Fidesz részéről, kvázi önként lemondva a győzelem esélyéről is).

Győrben a Fidesz rendre az országos támogatottsága fölötti eredményt ért el az elmúlt két évben. Ez a januári időközi választáson szintén így történt, sőt, a párt felülteljesített az eddigi átlagához képest – míg az ellenzék valamivel rosszabbul szerepelt. A valamivel gyengébb ellenzéki eredmény betudható annak, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet egy ellenzéki jelöltet felépíteni.

Azonban a 39%-os eredmény nem tekinthető olyan rossznak (ha úgy nézzük, hogy októberben 41%-ot szerzett az ellenzék az önkormányzati körzetekben), de semmiképp sem jó jel abból a szempontból, hogy egy nehezen nyerhető körzetben továbbra is 15% fölötti hátrányban lenne egy országgyűlési választáson a közös ellenzéki jelölt.

Dunaújvárosban az ellenzék visszatért a 2018 áprilisi bázisához (legalábbis a szavazatarányt tekintve), ami azt jelenti, hogy az ellenzéki szavazatok egy közepesen jó jelölt esetében összeadódnak. Márpedig ha országosan minden második szavazó az egységes ellenzékre szavazna, akkor könnyen bajba kerülne a Fidesz, még a jelenlegi választási rendszerben is.

Gyengül a Fidesz országosan, és még nincs is válság

A két eredmény közül a Fejér megyei 4-es körzet eredményei mutatják meg leginkább, hogy lassan fogyatkozik a Fidesz támogatottsága, és az ellenzéki pártok aktív szavazói tábora növekedett.

A Vox Populi közvéleménykutatásokat összesítő odala (Tóka Gábor politológus professzor jóvoltából) egy nagyszerű trendábrán mutatja be, hogy az októberi önkormányzati választások óta – a közvélemény-kutatások számai alapján – lassan erodálódik a Fidesz támogatottsága, és ezzel párhuzamosan az ellenzéki tábor is erősödik.

A 2020 januári közvélemény-kutatások összesítéséből az alábbi arányok figyelhetők meg a két tábor nagyságában (a Mi Hazánk 2,5-3%-os, míg egyéb pártok 1%-os támogatottsággal rendelkeznek):

Ábra: Sanyó Ádám.

 

Az önkormányzati választás meglepetésgyőzelmei óta az ellenzéki tábor stabilan erősödik, jelenleg az MSZP-Párbeszéd-Jobbik-DK-Momentum-LMP hatos a biztos szavazók 45%-át tudhatja maga mögött, míg az MKKP 3,5%-on áll. Ez a 48,5%-os tábor még elmarad a 2018-as 51%-tól, de lassan közelíti azt.

Ezzel párhuzamosan a Fidesz a korábbi 50-52%-os támogatottsági szintről 47-48% közé süllyedt. Ez az eredmény még biztosan elég lenne egy győzelemre 2022-ben (hiszen a választókerületek aránytalan megrajzolása miatt 2011 óta a Fidesz 3-3,5%-os szavazathátrány esetén is a mandátumok többségét szerezhetné meg).

Ám sokkal közelebb van egymáshoz a két tábor, mint fél évvel ezelőtt voltak. Ráadásul most már bizonyítékot is kapott arra az ellenzéki oldal, hogy egy közös jelölt mögé képes a szavazók nagy többsége besorolni.

Ábra: Sanyó Ádám.

Így már csak az a kérdés, hogy 2022-ig milyen közös programmal, miniszterelnök-jelölttel (vagy jelöltekkel), egy vagy több listával, és kampánnyal készül majd az ellenzék.

Emellett a lassuló gazdasági környezet is árthat a Fidesz támogatottságának – és mint látható, további néhány százalékos esés is elég lehet ahhoz, hogy az ellenzéki pártok kerüljenek többségbe 2 év múlva. Azonban a politikában két év sok idő, így sok váratlan esemény befolyásolhatja a jelenlegi erőviszonyokat.

Egyelőre egy biztos: a Fidesz gyengült, de annyit nem, hogy hatalma tényleg veszélyben legyen, és az ellenzéknek is dolgoznia kell azon, hogy 2022-ben a 106 választókerületben legalább 70-80 helyen hiteles, jó jelöltet állítsanak majd a Fidesz jelöltjével szemben.

Javítás: a cikkben korábban helytelenül szerepelt, hogy Dunaújváros megyeszékhely; a hibáért elnézést kérünk.

Címlapkép: Bogatin Bence, Mérce