Az eddigi több, mint hetvenmilliárd mellett újabb másfél milliárd forintot fordít a kormány a debreceni BMW gyár körüli infrastrukturális beruházásokra a magyar állam költségvetésének terhére, magyarán a befizetett adók kárára – írja a Napi.hu.
Ezzel együtt a lap számításai szerint immár 73 milliárd 183 millió forintot költünk el a közösből arra, hogy a leendő gyár minél optimálisabb keretek között termelhessen.
A Magyar Közlöny szerint ebből 2019-re jutott 6 milliárd 340 millió, 2020-ra 29 milliárd, 2021-re pedig 37 milliárd 813 millió forint, a Napi pedig emlékeztet, hogy a beruházás vasúti részének kivitelezését a V-Híd, valamint a felcsúti székhelyű R-Kord nyerték el, 15 milliárd 283 millió forint értékben.
A lap hangsúlyozza, hogy az emelés összege szinte azonos a két, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég megemelt kivitelezési összegével, a beruházás keretében egy vasúti csomópontot alakítanak át, valamint új vágánybekötést biztosítanak a gyárnak.
A debreceni autógyár fejlesztésére eddig is rengeteg pénzt szánt az állam, magát a gyár megépítését is százmilliárdos nagyságrendben támogatta, de a gyár körüli infrastruktúra fejlesztésére is hasonló összegben költöttek el eddig, és fognak elkölteni költségvetési pénzeket, sőt, Debrecen város is támogatja a beruházást.
Az infrastrukturális fejlesztések ugyan elvben nem kizárólag a német autógyártó hasznát fogják szolgálni, azonban alapvetően a gyárépítéshez kapcsolódnak, még a Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekként hivatkoznak is rájuk.
Noha a gyárral kapcsolatban a kormányzati kommunikáció az országba hozott több, mint ezer munkahellyel szokott kampányolni, a BMW debreceni üzeme aligha fogja a város, vagy az ország lakóinak érdekét szolgálni, és nem csupán a ráköltött állami pénzek miatt.
A magyarországi telephelyből alapvetően az autógyártó profitál, kihasználva a kedvező adózási környezetet, mely a támogatásokkal és a különféle egyéni kedvezményekkel együtt az egyébként is alacsony 9 százalékos társasági adókulcshoz képest is kevesebb adó befizetését teszik lehetővé. Emellett a nagy cégek számára kedvező a rabszolgatörvény is, melynek keretében évente akár négyszáz túlórát is elrendelhetnek a cégek, melyeket három éves időkeretben kell csak kifizetniük, ami lehetőséget ad, hogy a piac hullámzásából fakadó bizonytalanságot a munkásokra termeljék a cégek.
De olyan közvetett hatásokkal is jár egy hasonló beruházás, mint a lakbérek emelkedése, ami a debreceni lakosoknak fog fájni, miközben a gyárral a helyi környezetszennyezés is növekedni fog, ráadásul magas aranykoronaértékű földeket építenek be.
Ezzel együtt fejlesztik a debreceni repülőteret is, alapvetően a bajor autógyár érdekében, és vélhetően az új, közpénzből létrehozott debreceni elitiskolába is előszeretettel fogják járatni gyerekeiket a gyár Németországból érkező felsővezetői.
A fejlesztésekre szánt irdatlan mennyiségű pénz sok magyarországi kis- és középvállalkozásnak, szövetkezetnek és más gazdasági egységnek sem jönne rosszul, melyek ráadásul sokkal kevésbé profitábilisabbak, mint a prémium autógyártó multi.
Nem véletlen azonban, hogy a kormány mégis ilyen beruházásokat támogat, hisz Magyarország uniós tárgyalási pozícióit a nyugati cégek kiszolgálása biztosítja, amennyiben a kormány elkezdene valóban keménykedni a multikkal, bizton számíthatna rá, hogy az Unió is elkezd keménykedni, ami a pénzcsap elzárásától a különböző szankciókig változatos formában ölthetne testet.