Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rétvári szerint a NAT-ot kritizáló tanárok olyanok, mintha „Niedermüller-átképzőbe” jártak volna

Az elmúlt napokban számos kritika érte a módosított Nemzeti Alaptantervet (NAT), amely pénteken került nyilvánosságra. Szakmai szervezetek és tanárok sokásága tiltakozik a dokumentumban foglalt direktívák miatt, azonban a kormányoldalt láthatóan aligha hatják meg ezek az észrevételek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden Facebook-bejegyzésben reagált a kritikákra, „hajmeresztőnek” nevezve a Történelemtanárok Egyletének hozzászólásait. Rétvári értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a szervezet kifogásolta, hogy a NAT 1956-ot a nemzet forradalmának, a Kádár-rendszert pedig diktatúrának nevezi, vagy hogy a szabályozás előtérbe helyezi a határozott magyar identitást és a közös kulturális szimbólumok elsajátítását.

Rétvári Bence szerint a megfogalmazott bírálatok azt a hatást keltik, mintha a kritikusok egy „Niedermüller-átképzőbe” iratkoztak volna be.

Ugyancsak Rétvári Bence szerdán a Soros-kártyát is előhúzta a kritikus tanárokkal szemben:

Mint írja, szerinte „nem meglepő”, hogy a Tröténelemtanárok Egylete Soros György alapítványának támogatását is élvezte – ezt igazolandó a szervezet közhasznúságú mellékletéből töltötte fel a vonatkozó részleteket. Rétvári szerint ez máris hitelteleníti a kritikákat: „A cél az volt, hogy a magyar történelmi legendákat lebontsák, de akár mai nemzeti gondolkodású történészeket is megtámadjanak” – teszi hozzá.

A Történelemtanárok Egyletének részletes, 10 főbb pontba foglalt kritikája itt olvasható a módosított NAT-ról, amelynek összegzése így szól:

„A NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely „nemzetvédő” elvárás elfogult. Esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket.”

A lényegében titokban, szakmai egyeztetés nélkül elkészített alaptanterv egyik atyja, az antiszemita írók és a Horthy-rendszer iránti rajongásáról ismert Takaró Mihály – aki miatt június végén otthagyták az alaptanterv előkészítésével megbízott kutatócsoportot a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó szakértők – szerdán az M1-nek beszélt az új NAT-ról.

Azt emelte ki, hogy a legfontosabb változás, hogy a 20. századi magyar irodalmat Kárpát-medencei irodalomként kezeli az új NAT. Szerinte „az új alaptanterv megpróbál elfogulatlanul, illetve kiegyensúlyozottan tekinteni a régió 20. századi magyar irodalmára”.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy – mint azt megírtuk – a Magyartanárok Egyesülete is közleményben tiltakozott: szerintük ugyanis az a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében „nem nemzeti és nem alaptanterv”, emellett pedig „gyerekellenes” és „elfogult”.

A titokban összeállított, mintegy 160 oldalas NAT-módosítás kapcsán A Pedagógusok Szakszervezete is aggályait fejezte ki. Szerintük a rendelet túl későn jelent meg ahhoz, hogy már idén szeptemberben biztonsággal be lehessen vezetni: mincs idő új, alapos és jó minőségű tankönyvek kidolgozására, a tanárok felkészítésére, mindennek pedig a diákok fogják kárát látni.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is kemény kritikával illette a közoktatás új alapdokumentumát: Az óraszámok csökkentek ugyan, de a tananyag nem, sőt egyes tantárgyakból még nőtt is. . Ha ugyanazt az anyagot kevesebb óra alatt kell megtanítani és megtanulni, az nem csökkenti a terhelést, hanem épp ellenkezőleg, az elviselhetetlenségig növeli” – írják. A szakszervezet tiltakozó Facebook-kampányt is indított, arra buzdítva a tanárokat, fejezzék ki ők is elégedetlenségüket az új NAT-tal kapcsolatban.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán