Már csak néhány napig, pontosan január 31-ig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál, hogy engedélyezze gyerekük esetében a kötelező hatéves kori beiskolázás elhalasztását. A szülők időközben nagyon elégedetlen az iskolaérettséget szabályozó új rendszerrel, amely kiveszi az döntést az óvodák és szülők kezéből és az Oktatási Hivatalra ruházza át.

A Szülői Hang szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a szervezet eddig 461 olyan szülőtől gyűjtött be visszajelzéseket, aki már végigcsinálta a hivatali procedúrát.

Az érintettek egyöntetűen (98%) utasítják el az iskolaérettség eldöntésének új procedúráját,

sőt 94 százalékuk arról számolt be, hogy a kormányzat nem adott megfelelő tájékoztatást a kérvények elbírálásának szempontjairól.

„Az állami tájékoztatás pusztán a hivatali kérelmezés bürokratikus részleteire szorítkozott, holott a gyermekek számára az lett volna a legfontosabb, hogy a szülők tudatossá váljanak az iskolaérettség összetett kérdéskörében, és megértsék, milyen jelek, tulajdonságok alapján lenne indokolt, hogy a gyermek még egy évet az óvodában töltsön. A kormány elvette az óvodák felelősségét az iskolaérettség megítélésében, és a szülők felelősségévé tette a kérvényezést, ám mindehhez nem adott pedagógiai segítséget” – írja a Szülői Hang.

A szervezet hozzáteszi, az iskolaérettséghez nem elég, hogy a gyermek kész legyen számolni és írni tanulni; fontos a kitartó figyelem képessége és a monotóniatűrés, a fejlett beszéd és beszédértés, az érzelmi kiegyensúlyozottság, az alkalmazkodóképesség, a kifejlett mozgáskoordináció és még sok más készség is.

A megfelelő tájékoztatás hiányában az óvodák a maguk módján próbálnak segíteni a szülőknek a felkészülésben, de ez a gyakorlat nem általános, így sok helyen a szülők egyedül maradnak az Oktatási Hivatal tájékoztató levelével, amely a Szülői Hang szerint „nem közérthető”. Ráadásul, mint a közlemény fogalmaz

„(k)ülönösen a hátrányos helyzetű családok esetén teremtett hatalmas esélyegyenlőséget a szülők nem megfelelő tájékoztatása, akik külön segítség nélkül aligha tudnak élni az online kérvényezés lehetőségével.”

Az eddig lefolytatott eljárások egyébként kiválóan bizonyítják, hogy a korábbi rendszer megbolygatása teljesen fölösleges bürokratikus centralizálás volt,

a 461 szondázott eset több mint kétharmadában (68%) az Oktatási Hivatal nem is tudott a benyújtott dosszié alapján döntést hozni, hanem szakszolgálathoz irányította át az ügyeket.

Az esetek kevesebb mind harmadánál (30%) az OH elfogadta a szülők kérését, és jóváhagyta a beiskolázás elhalasztását, míg az esetek 2 százalékában visszautasító döntést hozott.

Az új procedúra értelmetlensége ellenére csöppet sem veszélytelen, igenis komoly károkat tud okozni. A Szülői Hang szerint

„a nyilvános kritériumok hiánya állandó szülői bizonytalanságot teremt, ami elkerülhetetlenül érzékelhető a gyermekek számára is. Felbecsülhetetlen pedagógiai kárt okoz, hogy az óvodák sok esetben még azt sem tudják megmondani, hogy ha az érintett gyermek középső csoportos, akkor egyből iskolába kell-e mennie, szülőként pedig méltatlan, hogy hosszú hónapokon keresztül nem tudunk gyermekeinknek felelős választ adni arra az alapvető kérdésre, hogy mikor kezdik az iskolát.”

A szervezet meglátása szerint az is fölöttébb káros a kormány által sugallt kép, ami szakemberek által igazolandó kóros állapotnak láttatja a lassabban fejlődő gyermekek helyzetét.

A Fidesz-KDNP tavaly nyáron módosította a köznevelési törvényt és szüntette meg a rugalmas iskolakezdés intézményét. A módosítások értelmében idéntől kötelező iskolába állnia annak a gyereknek, aki augusztus 31-ig betölti hatodik életévét.

Eddig a szülők és az óvodák közösen döntöttek arról, hogy a gyerek hat éves korára megérett-e a beiskolázásra, az új rendszer is ad lehetőséget a halasztásra, de erről dönteni már nem a gyereket igazán ismerő szülők és óvodapedagógusok, hanem az Oktatási Hivatal hivatott.

A Szülői Hang az elmúlt fél évben több állásfoglalással bombázta az illetékes minisztériumot, a szülők pedig videóüzenetben tiltakoztak a módosítások ellen, és az ombudsman is szorgalmazta az új rendszer bevezetésének elhalasztását – de hiába.

Az EMMI az ombudsmannak azt válaszolta, „a tárca nem sajtóhírek, nem vélelmek, hanem a valós gyakorlat alapján fogja majd értékelni az új eljárást, és ha szükséges, módosítani fogja azt.”

Külön érdekesség, hogy miközben a magyar diákok PISA-eredményei egy nagy zuhanás után jelenleg épp stagnálnak, a kelet-európai régió leglátványosabban teljesítő oktatási rendszere, az észt épp a 7 éves korban történő, alapos óvodai fejlesztés utáni beiskolázását támogatja.