Bár részsikerként értékelték a kiharcolt béremelést, továbbra sem elégedett a kormány ajánlatával a közszolgálati dolgozók szakszervezete – írja a Népszava.
Szombaton mi is beszámoltunk arról, hogy a kormány 32 milliárd forintból emeli a területi közigazgatásban dolgozók bérét idén. A megemelt fizetést áprilistól, 2020. január 1-ig visszamenőleg kapják majd meg fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok ügyintézői és tisztviselői, illetve ismét bevezetik a cafeteria-rendszert.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közigazgatásban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szombaton már jelezte: örülünk az elért eredménynek, de továbbra is hagy kívánni valót maga után a béremelés.
Boros Péterné, a szakszervezet elnöke hétfőn a Népszavának nyilatkozva kifejtette, hogy az ördög ismét a bér emelés részleteiben rejlik. A fő probléma az, hogy más-más mértékben emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok tisztviselőinek bérét. A szakszervezet szerint az eltérő mérce hatalmas különbségeket és ellentéteket szülhet, hiszen a KSH adatai szerint tavaly a szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban bruttó 542 ezer forint volt, míg Békésben csak 327 ezer forint.
A kormányzati logika szerint így az egyébként is hátrányos megyékben élő tisztviselőknek ennek megfelelően kisebb, 10 százalék körüli emelés jár, de a budapesti kormányhivatalokban akár 35 százalékkal is többet kaphatnak, hogy ne álljanak tovább egy jobban fizető piaci munkahelyre.
Az MKKSZ elnöke úgy fogalmazott a Népszavának, hogy minden kormányhivatalban dolgozónak ugyanazt a munkát kell elvégeznie, ezért minden kormánytisztviselőnek azonos elbírálás alá kell esnie.
Erős fenntartással fogadták az érdekvédők a cafetéria visszaállításáról megjelent ígéretet is, hiszen a juttatást két éve törölték el, közben az adótörvények módosításával szinte kiürítették a rendszert. Ráadásul nem tudni, mekkora összeget jelentene a béren kívüli keret visszaállítása.
A szakszervezet szerint a tavaly március 1-jén életbe lépett közigazgatási törvény átfogó felülvizsgálatára lenne szükség, amelynek garanciát kellen jelentenie többek között arra, hogy azonos elbírálásban részesülnek a hivatali dolgozók attól függetlenül, hogy az ország mely pontján alkalmazzák őket. Emellett az érdekvédők követelik a kormányzati tisztviselőktől elvett szabadság, a megnövelt munkaidő felülvizsgálatát és a 13. havi bér bevezetését. Ezért tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal, első lépésként négy érdekvédelmi vezető találkozót kért a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárának nemrég kinevezett György Istvántól, azt remélve, hogy a fővárosi kormányhivatalt 2014 óta vezető szakember megérti a kifogásaikat.
A 2019 márciusától hatályos „közszolgálati rabszolgatörvény” értelmében központi hivatali dolgozók szabadnapjainak számát 25-ről 20-ra csökkentették, a további szabadnapok számát már nem a munkában töltött idő, hanem a munkavállalók által betöltött pozíció határozza meg, a pozíciókhoz tartozó címeket pedig elveszik (pl. nem lesz többé közigazgatási tanácsadói cím). Az ebédidejük immáron nem számít bele a munkaidejükbe, kafetériát már nem kapnak, valamint úgy lett elrendelhető számukra a napi 12 órás munkaidő, hogy a túlórákért nem kapnak fizetséget.
Ahogyan a Mérce is beszámolt róla októberben: Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere hivatalba lépése után nem sokkal arra tett ígéretet a szakszervezetnek, hogy javítja a fővárosi közszférában dolgozók munkakörülményeit.
A közszféra dolgozói jó ideje próbálnak valamilyen bérrendezést kikényszeríteni akormányzattól, a túlterheltség és az alacsony bérek jelentős lemorzsolódáshoz, és így a terhek további növekedéséhez vezet. Az MKKSZ tavaly márciusban sztrájkot is tartott, az akkori eseményekről videóriportban számoltunk be.
(Népszava)
