Január 9-i, évente egyszeri sajtótájékoztatóján adta ki a csatakiáltást Orbán Viktor miniszterelnök azon 60 gyöngyöspatai roma fiatal ellen, akiknek tavaly a bíróság jogerősen összesen kb. 100 millió forintos kártérítést ítélt meg, amiért 2004 és 2017 között jogellenesen szegregálva oktatták őket az egyik helyi iskolában.
A kormányfő arról beszélt, sérti az emberek igazságérzetét, hogy
„etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”.
Ahogy arra több jogvédő szervezet is rámutatott – Horváth Aladár romajogi aktivista még feljelentést is tett miatta -, Orbán kijelentései súlyosan megbélyegzőek, és alkalmasak arra, hogy kisebbségellenes indulatokat szítsanak.
Orbán óta több fideszes is megszólalt az ügyben, a fő kommunikációs irányvonal a „Soros-szervezetek” kárhoztatása volt, akik – szól a kormánypárti vád – nyerészkednének és feszültséget keltenének az ügyben. Ahogy megszokhattuk, a kormánypárti média is együttes hangon szajkózza ezeket az állításokat.
Olyannyira, hogy a Hír TV péntek este még szavazást is indított az ügyben, erről azóta pedig szinte a teljes kormánymédia beszámolt.
A szavazás legbizarrabb része, hogy a válaszadóknak nem ajánlják fel azt az opciót, hogy a gyöngyöspatai roma gyerekekkel, azaz a jogellenes etnikai megkülönböztetés áldozataival értsenek egyet.
„Ön kinek ad igazat? Orbán Viktornak, aki szerint igazságtalan munka nélkül milliókat kifizetni vagy a Soros-szervezetnek, amely szerint százmilliós összeget kell kifizetni a gyöngyöspatai romáknak szegregáció miatt?”
– hangzik a Hír TV kérdése, és értelemszerűen a telefonon vagy SMS-ben szavazó polgároknak arra van csak lehetőségük, hogy „O – Orbán Viktorral” és „S – Soros-szervezetekkel” értsenek egyet.
Olyan válaszlehetőség nincs, amelyben esetleg kifejezhetnénk egyetértésünket a roma gyerekekkel, akik nem szeretnének jogsértő hátrányos megkülönböztetés elszenvedői lenni.
Nem meglepő, hogy a szavazás állása jelen pillanatban igen erősen Orbánnak kedvez, a telefonálók és SMS-ezők 99,5 százaléka vele ért egyet és csupán 0,5 százalékuk a „Soros-szervezetekkel”.
A szavazás vasárnap estig tart, és akkor minden bizonnyal a teljes Fidesz-média telekürtöli az országot, hogy lám-lám, a magyar emberek 99,9 százaléka Orbán Viktorral és nem a Soros-szervezetekkel ért egyet. Anélkül, persze, hogy jeleznék, nem egy reprezentatív kutatásról van szó, csak a kormánypárti szimpatizánsok legelkötelezettebb szavazói költöttek el pár forintot, hogy kiálljanak Orbán Viktor mellett.
Illetve anélkül, hogy jeleznék, a tét itt valójában a roma gyerekek és fiatalok oktatása, életben való boldogulása, és a szegregáció ezekre gyakorolt súlyosan káros hatása.
Az egész történet tökéletes iskolapéldája annak, hogy a Fidesz hogyan tudja kommunikációs trükkökkel a teljes társadalmi valóságot átrajzolni. Orbán kijelentései különösen manipulatívak, elég csak ránézni a „mindenfajta munkavégzés nélkül” szókapcsolatra. Az ország miniszterelnöke itt egy évszázados negatív előítéletre játszik rá, miszerint cigány honfitársaink nem szeretnek/akarnak dolgozni.
A probléma persze csak az, hogy kártérítést nem azért kap az ember, mert bármit is dolgozott, hanem azért, mert valamilyen súlyos kár érte. Ha elgázol egy autó, akkor nem a munkám miatt, hanem a törött lábaim miatt fogok kártérítést kapni, amiért nem kimondottan dolgoztam meg. Amikor egy politikus jó hírnevének megsértése miatt kap kártérítést, akkor nem „dolgozott”, csupán tőle független okokból csorbult jó hírnevének elidegeníthetetlen joga – vagyis csupán puszta létezése okán kaphat kártérítést.
A gyöngyöspatai roma gyerekek ugyanez a helyzet: ahogy azt egymás után két bíróság is kimondta, súlyos károkat okozott a fejlődésük szempontjából az, hogy jogellenesen elkülönítve, rosszabb minőségű oktatásban részesülve kellett iskolába járniuk. Az egész életre kiható károk miatti kárpótlást írt elő két hazai bíróság a hazai jogrend értelmében.
A kormányzat akkor is ferdít, amikor a 100 milliós kártérítést hangsúlyozza. Ez egyben nagy összegnek tűnik, de valójában 60 fiatal között oszlik el, a legkisebb kártérítési összeg 350 ezer, a legmagasabb pedig 3,1 millió forint.
Az utóbbi persze már egy tisztességesebb összeg még egy átlagfizetést kereső magyar számára is, de azért jelentősen elmarad a 100 milliótól, amit a kormány sulykol. Az okozott hátrányok szempontjából pedig valójában kevés pénznek számít.
