Kevesebb gyógypedagógus, logopédus, konduktor dolgozik a hazai köznevelésben, mint tavaly – számolt be a Népszava az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a 2019/2020-as tanévre vonatkozó, év végi gyorstájékoztatója alapján.
Ez számszerűen azt jelenti, hogy míg 2018 végén valamivel több mint 10 ezer szakembert foglalkoztattak, idén 9700-an dolgoztak ezen a területen.
Noha a csökkenés aránya önmagában talán nem is mondható drasztikusnak, a tendencia azonban annál elszomorítóbb, ha azt nézzük, hogy mindeközben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek száma.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint idén mintegy 2300-zal több gyereket diagnosztizáltak SNI-vel, mint egy évvel korábban, számuk 93 800-ra emelkedett.
Közülük 10 300-an integrált óvodai nevelésben részesülnek, illetve gyógypedagógiai intézményben nevelnek. Általános iskolába 56 500 SNI-s diák jár.
Az SNI-s gyerekek számának növekedése korántsem új keletű trend: az eggyel korábbi, 2018 szeptemberében kezdődő tanévre több mint 3200 fővel lettek többen, akkor 91,5 ezerre emelkedett a számuk. Még korábban, 2017/2018-ban 1700-zal, 2016/2017-ben pedig 4700-zal lettek többen az SNI-s tanulók. Ugyanakkor viszont összességében a közoktatásban résztvevő gyermekek száma folyamatosan csökken, két év alatt 37 ezer diákkal lettek kevesebben.
A szakemberhiányt jelzi az is, hogy egyre kevesebben tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben: míg a 2010/2011-es tanévben 19 500 tanuló részesült gyógypedagógiai oktatásban, a 2018/2019-es tanévben 16 ezer.
A pedagógiai szakszolgálatokhoz viszont egyre többen fordulnak: az EMMI adatai szerint a 2018/2019-es év során 501 100 gyermeket, tanulót láttak el, az előző évinél több mint 11 100-zal többet.
A szakpedagógusok – köztük gyógypedagógusok – idén nyáron egy Facebook-kampány keretien belül posztoltak képeket magukról, amelyeken egy maguk elé tartott táblára írva mutatták be, milyen alacsony a fizetésük.
A szakemberhiánnyal küzdő köznevelés mindeközben „magához láncolja” a gyerekeket: a 2020/2021-es tanévtől az Oktatási Hivatalnál kell engedélyeztetni az úgynevezett egyéni tanulói munkarendet, vagyis a korábbi magántanulói jogviszonyt, és ugyancsak az Oktatási Hivatal dönt arról, hogy a hatodik életévüket betöltött, vagyis tankötelessé vált gyerekek maradhatnak-e még egy évet óvodában, vagy mindenképpen iskolába kell menniük.
Frissítés (15:40): cikkünk megjelenése után néhány perccel az EMMI közleményt adott ki, amely szerint:
„A 2018/2019-es tanévben a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok/konduktorok száma 10.058 fő volt, amelyből ténylegesen gyógypedagógus/konduktor munkakörben 9.582-en tevékenykedtek. A 2019/2020-as tanévben a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok/konduktorok száma 10.178 fő, amelyből ténylegesen gyógypedagógus/konduktor munkakörben 9.728-an tevékenykednek. A speciális szakemberek száma tehát nem csökkent, hanem nőtt.”
A tárca szerint
” A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma valóban kis mértékben emelkedett az elmúlt évhez képest (2,4%-kal), de ez a differenciálódó, javuló, immár teljes körű diagnosztikának, továbbá annak köszönhető, hogy sajátos nevelési igényű tanulók már nem morzsolódnak le, hanem jellemzően tovább folytatják köznevelési tanulmányaikat, mint korábban. „
