Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Erdoğan feltámasztotta az Iszlám Államot

Törökország ugyan állítja, hogy az október elején kezdődött „Béke forrása hadművelet” célja nem más, mint Nyugat-Kurdisztán lakosságát felszabadítani a terroristáktól, a térségből érkező hírek alapján azonban a jelenlegi helyzet leginkább azokra az időkre emlékeztet, amikor még az Iszlám Állam megszállása alatt volt a környék. Vegyi fegyverek használata, civilek lemészárlása, pótolhatatlan műkincsek elrablása és erőszakos asszimiláció jellemzi jelenleg itt a mindennapokat.

A török hadsereggel szövetséges két dzsihadista milícia, az Ehrar ar-Sharqiyya és a Jebha es-Shamiya több mint két hónapja szabadrablást tart Giré Spi (arabul Tell Abiad) és Serikaniye (arabul Resulayn) városaiban.

Első körben az innen elmenekült civilek hátrahagyott értékeit tulajdonították el hadizsákmány gyanánt, most, miután ezek elfogytak, a még ott maradt civilek kifosztásába kezdtek.

A múlt héten, miután kifosztották a Grié Spiben élő Mirzo család összes boltját, nem sikerült megegyezniük a lopott javak elosztásában, így a dzsihadisták között tűzharc alakult ki, amelyben mind a két oldalról többen is meghaltak.

A fosztogatásnak ezzel persze nem lett vége, miután a Giré Spi melletti Khirbet Riz község egyik boltját szintén kirabolták, a helyi el-Bukhemis törsz tagjai összegyűltek, hogy a közelben található katonai támaszpontnál tiltakozzanak a dzsihadisták folyamatos lopásai ellen, a török katonák azonban, ahelyett, hogy meghallgatták volna a károsult civileket, tüzet nyitottak rájuk.

Persze nem csak boltok árukészleteit fosztogatják szívesen a „béke-dzsihadisták”, de műkincseket is szívesen rabolnak, amit aztán a fekete piacon értékesítenek tovább. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja által a napokban készített jelentés szerint legutóbb az Afrinben található Ayn Dara szentélyt fosztották ki a dzsihadisták, amit még a hettiták építettek időszámításunk előtt 1300 és 700 között. A legnagyobb érték, amit innen elvittek, egy bazalt oroszlán szobor, aminek ritkasága miatt értékét még csak megbecsülni sem lehet. A fegyveresek a szentély azon részeit, amit nem tudtak magukkal vinni, szétlőtték.

A megszállók minden módon a térség kifosztásán dolgoznak, idén például a török országgyűlésben már másodjára kerül szóba Afrin mezőgazdaságának szétrombolása.

Arról van itt szó, hogy Afrin legfontosabb bevételi forrása az olívaolaj. A törökök tavaly januári bevonulásuk után azonban az az olajfaültetvények jelentős részét kisajátították és szétosztották a velük bevonuló dzsihadisták között. Azon kurdok se jártak jól, akiknek nem vették el ültetvényeiket, hiszen Ankara nem csak azt tiltotta meg nekik, hogy helyben készítsenek olívaolajat, de azt is, hogy török cégeken kívül bárki másnak értékesítsék terményeiket. A török cégek pedig csak nevetséges áron hajlandók felvásárolni a helyiektől a termést, amit ezek után Törökországban feldolgoznak és török termékként értékesítenek a nemzetközi piacon.

Ankara ugyan próbálja elhitetni a világgal, hogy az októberben kezdődött katonai beavatkozás nem a kurd nép ellen irányult, a most általuk megszállt kurd területeken ugyanakkor mégis komoly asszimilációs politikát folytatnak. Első körben felszámolták a kurd nyelvű oktatást, jelenleg az oktatás nyelve arab, a török nyelv oktatását pedig kötelezővé tették, emellett a kurd helységnevek használatát is megtiltották, azon falvaknak és utcáknak, amelyeknek csak kurd elnevezésük volt, török nevet adtak.