Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem kapkodja el a kormány a klímakonzultáció kiértékelését

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylést nyújtott be, hogy megtudja, mi lett a kormány sebtében lezavart, és nem is agyonreklámozott klímakonzultációjának eredménye. Ráadásul még csak nem is a teljes konzultáció adataira volt kíváncsi, csak annak az eldöntendő kérdésnek az eredményére, ami a 2050-re elérendő klímasemlegességre vonatkozott.

Amint arra Szél is felhívta a figyelmet Facebook-posztjában, az amúgy is elektronikusan lezajlott konzultáció válaszainak összegzése azért nem egy gigászi feladat.

Ehhez képest az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a következő választ kapta:

„Tájékoztatjuk, hogy a válaszok kiértékelése még folyamatban van.”

Vagyis a minisztérium 18 nap alatt sem végezte el a konzultáció kiértékelését. Persze, jó munkához idő kell – gondolhatnánk. De – ahogy arra Szél Bernadett is felhívta a figyelmet – volt már olyan kérdéssor, aminek az eredményeit ennél jóval hamarabb meglobogtatta a kormány, méghozzá nagy büszkeséggel.

Érdekes, hogy amikor sok milliárdból indított nemzeti konzultációról van szó, a papír alapon beérkező válaszokat nyakát törve értékeli a kormány: a Soros-tervről tartott 2017-es konzultációnál 12 nap kellett ahhoz, hogy részeredményt hirdessenek” – írta Szél.

A független képviselő maga is látta, hogy mekkora volt akkoriban a káosz, hegyekben álltak a visszaküldött levelek.

A Soros-tervről szóló konzultációt 2017-ben a hivatalos adatok szerint 2,3 millióan töltötték ki (ebből 2.154.264-et nyomtatott formában, további 178.491-et pedig az interneten töltöttek ki az érdeklődők), 7 kérdésből állt, és olyan veretes állításokat kellett benne véleményezni, mint például ez:

A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

Hogy mennyibe került, azt a kormány nem hajlandó elárulni. A Soros-konzultációt alig néhány hónappal megelőző, „Állítsuk meg Brüsszelt” konzultációra viszont – csak viszonyításképp – 1,2 milliárd forintot költött a kormány.

Ezzel szemben a klímaügyi konzultációt – aminek kitöltésére alig 165 órát hagytak, és kizárólag elektronikus formában lehetett fellelni, ráadásul szinte sehol sem reklámozták – mindössze 150 ezren töltötték ki, szóval az adatok összesítése is jelentősen egyszerűbb lehet(ne).

Igaz, ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy maga a kormány is elismerte: annyira sem kellett nekik ez a konzultáció, mint egy foggyökérkezelés, az ITM egyenesen így fogalmazott:

„A klímavédelem kapcsán a kormány nem indított nemzeti konzultációt, a Brüsszel által előírt tájékoztatási formának tettünk eleget.”

Vagyis a Brüsszellel, Sorossal, terrorizmussal, és egyebekkel foglalkozó konzultációkkal szemben, amelyekre állami milliárdok tömegét költötte a magyar kormány, klímaügyben csak Brüsszel elvárásainak tettek eleget, nem túl nagy lelkesedéssel. Hát hova kapkodnának?

Szél Bernadett ezzel kapcsolatban megjegyezte:

„Most, amikor tényleg lett volna tétje annak, hogy mit akar az ország, és eleve ezt képviselhette volna Orbán Viktor az uniós csúcson, nem siették el az adatok feldolgozását. Ami, ismétlem, egy egyszerű informatikai művelet.”

Tegnap Orbán Viktor is értékelte a brüsszeli klímavédelmi tárgyalást, méghozzá szintén a Facebookon. A miniszterelnök sikeresnek minősítette az uniós csúcstalálkozót, amelyen értékelése szerint megteremtették az esélyét annak, „hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg a küzdelem árát”.

Orbán szerint Magyarország klímabajnok, ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek a leginkább csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat 1990 óta.

A miniszterelnök azért csak beadta a derekát a csúcstalálkozón, és vállalta, hogy hazánk karbonsemleges lesz 2050-re.

Szél Bernadett posztja pedig itt olvasható:

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán