Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Magyarország orosz befolyástól való félelmében kérne mentességet EU-s klímavédelmi javaslat alól

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin közös állásfoglalása szerint az Uniónak 2021-től le kellene állnia valamennyi fosszilis energiahordozóhoz kapcsolódó fejlesztés, így a szén, olaj és gázprojektek támogatásával is, ezzel azonban Magyarország nem ért egyet – írja a Reuters nyomán a Portfolio.

Magyarország mentességet szeretne a fosszilis energiahordozók finanszírozásának leépítése alól, mivel ellenkező esetben az orosz befolyás növekedésétől tart.

Ezen a ponton érdemes visszaemlékezni, hogy kevesebb, mint egy hónapja Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt részletesen beszéltek a közös gáz- és olajprojektekről, melyek jelentős részben jelenleg is orosz finanszírozással valósulnak meg.

A Török Áramlaton érkező orosz gáz például a balkáni útvonalon keresztül, Magyarország érintésével éri el az EU-t, de szó volt a találkozón a Barátság kőolajvezeték kapacitásának növeléséről is, ami voltaképp az Unió Oroszországtól függőségét növeli, tekintve hogy egy irányból lehet általa nagyobb keresletet kielégíteni.

Arról pedig elegendő említés szintjén megemlékezni, hogy Magyarországon jelenleg két új atomerőművi blokkot épít Oroszország állami atomipari vállalata, a Roszatom orosz hitelből, melyet Magyarország még évtizedeken keresztül fog fizetni. Nem is beszélve a technológiai függésről, tekintve hogy az új blokkok orosz szabványok szerint készülnek, és üzemeltetésükhöz még évtizedeken keresztül szükség lesz a technológiára, hacsak nem épülnek ki azokat helyettesítő kapacitások úgy az alkatrész, mint az üzemanyag termelése terén.

A fenti fejlesztéseket lehetővé tévő szerződéseket, melyek az orosz befolyást növelik, a magyar kormány az elmúlt években nem az EU nyomására írta alá.

Az Európai Beruházási Bank egyébként már november 14-i ülésén úgy döntött, a 2021-2027-es következő EU-s költségvetési ciklusban nem finanszíroz fosszilis tüzelőanyag-projekteket, és fosszilis energiatermelési projekteket is csak abban az esetben, amennyiben a szén-dioxid kibocsátásuk 250 gramm/kilowattóra alatt marad. (Összehasonlításképp: a Mátrai Erőmű, mely a paksi atomerőmű után a legnagyobb magyarországi energiatermelő, 826 gramm szén-dioxidot bocsát ki kilowattóránként.)

A magyar kormány mellett az Európai Bizottság sem támogatja a pénzügyminiszterek felhívását, a következő költségvetési ciklusban több fosszilis projekt támogatása is szerepel, leginkább földgáz, de találunk néhány olajprojektet is a „közös érdekű projektek” között, melyek

„egyszerre szolgálják az energiabiztonságot és felelnek meg a megfizethető energia, illetve a klímavédelem követelményének is.”

A Portfolio cikkéből kiderül, hogy noha a földgáz égetése energiatermelés szempontjából jóval kevesebb kibocsátással jár, mint például a szén, azonban kitermelése során igen nagy mennyiségű üvegházhatású metán szabadul fel, különösen az Egyesült Államokban alkalmazott rétegrepesztéses eljárás során – melyet egyébként Nagy-Britannia épp nemrég tiltott be, hatásairól ebben a cikkben írtunk részletesebben.

A Horvátországba tervezett gázterminál pedig, aminek meg nem valósulása az egyik ok, ami miatt Magyarország az orosz befolyás növekedésétől tart, épp ilyen gázt fogadna.

Az egyes tagországokra nem vonatkozna a pénzügyminiszterek javaslata, azonban a fosszilis energiahordozók állami dotációját egyébként is meg kellene szüntetniük elvileg 2025-ig – habár az egyelőre nemigen látszik, hogyan fog ez megtörténni.

A gázprojektek további finanszírozhatóságát egyébként Németország, Olaszország és Lengyelország is igyekszik elérni, ezen országok energiaellátásában ugyanis fontos szerepet szánnak a tüzelőanyagnak, különösen a jelenleg erősen szénfüggő Németország és Lengyelország esetében.

Noha hivatalosan az EU fontos  célja, hogy hozzájáruljon a párizsi egyezményben vállalt cél teljesítéséhez, és az évszázad végéig 1,5 Celsius fok alatt maradjon a felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest, a rövid távú gazdasági érdekek rendszerint felülírják ezen elköteleződést.

A klímaváltozással a Mérce kiemelten foglalkozik, további cikkeinket a témában itt találjátok.

Olvass tovább!