Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elnököt választ az MTA: az Orbán-barát jelöltre érkezett a legtöbb voks, de a szavazás érvénytelen

Csak részben fogadta el az akadémikusok körében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) soron következő elnökének, leendő helyetteseinek és főtitkárának személyére leadott októberi szavazás végeredményét az akadémiai jelölőbizottság, amely információink szerint november 6-án, szerdán ült össze az elnökválasztás lebonyolításának ügyében – írja a Qubit.

Jövő májusban lesz esedékes az MTA tisztújítása, a folyamat pedig érdekes fordulatot vett.

A Qubit információi szerint ugyanis azt történt, hogy bár lezajlott egy szavazás a jelöltekről, ám a 22 tagú jelölőbizottság úgy döntött, a 10 legtöbb szavazatot kapott akadémikus nevét visszaküldte a tudományos osztályokra, hogy a különböző szervezeti egységek tudósai maguk közt beszéljék át még egyszer, hogy kit jelölnének az Akadémia legfőbb posztjaira.

Hagyományosan az elnökválasztás úgy néz ki, hogy a 11 tudományos osztály 2-2 képviselőt küld a jelölőbizottságba: egy akadémikust és egy olyan akadémiai közgyűlési képviselőt, aki nem tagja az MTA-nak. A jelölőbizottság ezután egy előzetes közvélemény-kutatást bonyolít le (ez történt meg eddig), majd annak végeredményét megvitatja a regnáló akadémiai elöljárókkal, és a szavazati eredményeket, valamint a véleményeket súlyozva megválasztja az MTA új legfőbb tisztségviselőit.

Az MTA elnöki pozíciójára az október végi közvélemény-kutatás alapján a legtöbben azt Freund Tamást látták alkalmasnak, aki jelenleg az MTA alelnöke, és egy nemrég kiszivárgott, Orbán Viktornak írt levelében kifejtette, hogy szerinte Palkovics László innovációs miniszter nem ért a tudományfinanszírozáshoz, ő maga viszont szeretne megszabadulni „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársaitól” is, akik szerinte „mételyezik a közéletet és a fiatalságot”.

Freund a szavazatok 54 százalékát szerezte meg, többet, mint az összes többi elnökjelölt együtt.

A jelölőbizottság viszont úgy döntött, hogy az elnökjelöltek végső, 10 fős listája nem tükrözi a valódi közgyűlési akaratot.

A szavazati joggal rendelkező 562 tudós több mint fele nem is szavazott ugyanis, az elnökjelöltekre összesen 263 szavazatot adtak le, a főtitkári posztra még kevesebb szavazat (234) érkezett, az alelnökiekre pedig még ennél is kevesebb (egyenként 200 körül).

A jelölőbizottság álláspontja szerint az alacsony részvételi arányok miatt a szavazás végeredménye nem tekinthető közakaratnak, ezért a Qubit információi szerint amellett, hogy a legtöbb szavazatot szerzett akadémikusok listáját visszaküldték felülbírálásra az akadémiai osztályoknak, arra is lehetőséget adtak, hogy az osztályok további nevekkel bővítsék a listát.

A cikk szerzője szerint az alacsony részvétel hátterében az állhat többek közt, hogy kevés idő állt az akadémikusok rendelkezésére a szavazáshoz. A sietség oka pedig valószínűleg az, hogy miután az MTA kutatóintézeteit a kormány gyakorlatilag szétverte, a további strukturális változásokat már az új MTA-elnök személyének ismeretében bonyolítanák le.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Freund személye körül a kiszivárgott levél hatására kialakult egyfajta bizalmatlanság is, bár utólag egy, az MTA honlapján megjelent interjúban elnézést kért „a magukat érintettnek érző társadalomtudós kollégáktól”. Hogy ez mennyire volt meggyőző, azt nem tudni, a Qubit információi szerint november 6-án a jelölőbizottsági ülésen részt vevő akadémikusok és közgyűlési képviselők közül többen is kétségeiknek adtak hangot.

Szempont lehet viszont Freund jelölésénél, hogy jól menedzseli a saját kutatásait. Az általa vezetett Nemzeti agykutatási program az elmúlt években sokmilliárd forintnyi állami támogatást kalapolt össze, ami nem kis szó, tekintve, hogy a kormány milyen harcot vív a hazai tudományos élet függetlensége ellen.

via Qubit
Címlapkép: Thaler Tamás, Wikipédia
Olvass tovább!