Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Putyin látogatására időzítve ír leépítésről a Dunaferr orosz vezetősége

Jevgenyij Tankilevics, a Dunaferr cégvezetője levélben fordult a cég munkatársaihoz, melyben a világpiaci és magyarországi folyamatokra hivatkozva arról ír, hogy a cégnek nincs más választása, mint hogy megváljon dolgozói egy részétől – írja a szerkesztőséghez eljutott levél alapján a Portfolio.

A levelet Cserna Tibor volt fideszes polgármester Facebook oldalán tette közzé:

„Eljutottunk arra a pontra, ahol már nincs választásunk, mint a létszámleépítés végrehajtása”

– írja levelében a cégvezető.

A Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala felé 2019. október 29-én eljuttatott bejelentésében a cég 350 munkás elbocsátásáról ír, melyről az üzemi tanácsot is tájékoztatták.

Kitér arra is, hogy habár az elmúlt években sikerült a társaságnak tartalékokat felhalmoznia – „A Dunaferr Társaságcsoport jelentős veszteségeket kénytelen elkönyvelni 2019. első negyedévétől, amire már nem nyújtanak fedezetet a 2017-2018-as években képzett tartalékok” – a csökkenő kereslet, valamint a munkaerő árának a növekedése és a szigorodó károsanyag-kibocsátási normák is csökkentik a cég profitabilitását.

„A legnagyobb acélfelhasználó iparágakban tapasztalható visszaesés az acélipar gyengülését, a kereslet csökkenését okozza, ami együtt jár a magas vasérc- és szénárakkal. Azaz, a kereslet csökken, miközben a termelés drágul. Költségeinket pedig még tovább növelik az Európára jellemző szigorú környezetvédelmi és szén-dioxid kibocsátási előírások terhei”.

Tankilevics felemlegeti, hogy a kampányban többször előkerültek a céggel kapcsolatos ígéretek, az önkormányzati választásokon leváltott korábbi fideszes polgármester, Cserna Tibor például azzal kampányolt többek között, hogy tárgyalni fog a kormánnyal a cég államosításáról.

Az ezzel kapcsolatos híreszteléseket azonban a cégvezetés visszautasította, közleményében akkor felelőtlennek nevezte az államosításra vonatkozó állításokat, kiemelve, hogy véleményük szerint a Dunaferr a gazdaság egyik alappillére.

A Dunai Vasmű

A vállalat első termelőegységeit 1951-ben adták át, és fénykorában a magyar nehézipar egyik zászlóshajója volt, mely évi több millió tonnányi termékkel szolgálta ki a hazai ipari termelés igényeit, de exportra is termelt.

A rendszerváltás után azonban az ipar leépülése az időközben Dunaferr nevet is felvett céget is érzékenyen érintette, és a leépítések mellett 2004-ben privatizálták, jelenlegi tulajdonosa az orosz Vnyesekonombank.

Az elmúlt években többször is felmerült, hogy a céget ismét állami tulajdonba vegyék, a tulajdonos mindeddig elzárkózott ezen lehetőség elől, kérdés, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása alkalmával ma, vagyis szerdán előkerül-e a kérdés.

Közel 5.000 dolgozójával a kapcsolódó cégeken keresztül 12.000 ember megélhetését biztosítja a cég a térségben, ezzel a Dunaújváros és a régió legnagyobb munkáltatója – fénykorában a vállalat egymaga 12-13.000 embernek adott munkát.

A jelenlegi gazdasági nehézségek legfőbb oka, hogy az ipari termelés világszintű, így Európát is érintő visszaesése miatt csökken az acélkereslet.

A magyar viszonyokat különösen érzékenyen érinti a német feldolgozóipar válsága, tekintve hogy a magyar ipar jelentős hányadát teszik ki német cégek termelőegységei. A várakozások szerint a német export, miközben éves átlagban 5,5 százalékkal szokott növekedni, az idei várakozások szerint a 2008-as válság óta példátlan módon 0,5 százalékkal csökkenni fog.

Az ipari termelés, azon belül pedig az acélipar különösen érzékeny a kapitalista rendszer ciklikus válságaira, tekintve hogy olyan iparágak, például a Magyarországon erős túlsúlyban lévő autóipar alapanyagát állítja elő, melyek termékeire gazdasági visszaesés alkalmával erősen csökken a kereslet.

Ennek megfelelően a tulajdonosok a cég jövedelmezőségének fenntartása érdekében kénytelenek a termelési költségeken faragni, ami egyrészt a felhasznált alapanyagokon, másrészt a munkabéreken keresztül kivitelezhető. Mivel az acélgyártáshoz vasérc, szén valamint energia szükséges, melyek árai nem mutatnak csökkenő tendenciát, a munkások bérén tud a tőke spórolni, jelen esetben elbocsátások útján – vagyis míg az ipari termelőegység fennmaradása biztosított, a válság hatásait a tőke a munkásságra hárítja.

Ilyen időszakban a dolgozók alkuereje is romlik a tőkével szemben, tekintve hogy a kevesebb elvégzendő munka miatt a munkaerőpiaci kínálat meghaladja a keresletet, ami lefele nyomja az árakat, legyenek azok közvetlenül gazdasági természetűek, mint a munkabér, vagy egyéb juttatások, vagy akár a munkások számára biztosított munkafeltételek.

Év elején ugyanakkor még két számjegyű béremelést harcolt ki a cégnél a szakszervezet – nyáron viszont már nem engedték be a vezetéshez a szakszervezet tárgyalódelegációját, mikor épp a visszaesés miatt a cég konfliktusba került a dolgozókkal a szabadságos bér kifizetése kapcsán.

via Portfolio
Olvass tovább!