Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sneider Tamás távozik a Jobbik elnöki posztjáról

Ez a cikk több mint 4 éves.

Bejelentette Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, hogy a rövidesen összeülő tisztújító kongresszuson nem indul elnökjelöltként a pártban és semmiféle új tisztségre nem jelentkezik majd.

Sneider közölte, ő a maga részéről büszke arra, hogy az elmúlt évben munkájával „megteremtette a Jobbik újbóli felemelkedésének alapjait”, de a 2022-es választásig már nem ő vezeti majd el a pártot.

Az utódlásról Sneider jóslatokba nem kívánt bocsátkozni, jelezte azonban, hogy Jakab Péter már korábban bejelentkezett az elnöki posztra, a pártelnök pedig őt „megfelelőnek és alkalmasnak” nevezte, sőt, a párt tagságának figyelmébe ajánlotta.

Jakab két órával a bejelentés előtt írta azt Facebook-oldalán, szándékában áll új csapattal indulni a Jobbik vezetéséért.

Sneider elnöki terminusa alatt a Jobbik legfontosabb eredményének a „szociális érzékenység” Magyarországra való visszavezetését tartotta, és kiállt az ellenzéki együttműködés fő keretei mellett, mert a legfontosabb politikai célnak az Orbán-rendszer leváltását nevezte. Azonban kiemelte, hogy még ha az együttműködés részleteiben, mértékében van is vita, de a Jobbik ebben az együttműködésében a „nemzeti, konzervatív karaktert” kell, hogy képviselje, és hogy ennek záloga legyen.

Mindehhez kapcsolódva, sajtókérdésre Sneider elítélte azt, hogy Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester kitenné a budapesti városházára a Pride-zászlót, szerinte az „ilyen szexuális irányultságú emberek ne hirdessék magukat.”

Sneider Tamást Vona Gábor lemondása után, szoros versenyben választották meg a Jobbik elnökévé 2018 májusában, amikor is 298-256 arányban győzte le az azóta a pártból többekkel kilépett, és a Mi Hazánk Mozgalmat megalapító Toroczkai Lászlót.

A Jobbik tisztújításán elnökjelöltté és országos választmányi elnökjelöltté hivatalosan az a személy válhat, aki a beérkezett jelölések legalább 20 százalékát szerzi meg. Elnökhelyettes-jelöltként az indulhat a tisztújításon, aki minimum 15 százalékos, alelnökjelöltként pedig az, aki legalább 10 százalékos támogatási arányt szerzett meg a jelölési folyamatban a jobbikos alapszervezetek részéről.

Jakab Péter, aki mindenképpen a legesélyesebb, és az eddig egyetlen ismert elnökjelölt, a párt általa kívánatosnak tartott karakterét, célját mai bejegyzésében úgy foglalta össze:

„A Jobbik nemzeti, jobboldali, konzervatív párt. Ideologizálást azonban ne várjatok tőlem, azt meghagyom az ideológusoknak meg a filozófusoknak. Ez a párt a harcosok pártja lesz, mert velük lehet lebontani ezt az átkozott rendszert. Boldog békeidőben lehet majd ismét ideologizálni, meg filozofálni. Háborúban viszont harcolni és győzni kell.”

Tőle tehát a Jobbik Orbán elleni politikai fordulatának folytatása, és a más ellenzéki pártokkal való együttműködését feltételező iránynak a megerősödése várható.