Helyi idő szerint hétfő este jelentette be Lenín Moreno ecuadori elnök, hogy kormányzata főhadiszállását a fővárosból Quitóból áthelyezi a Csendes-óceán partján található kikötővárosba, Guayaquilba. A latin-amerikai országban lassan egy hete tartanak a több tízezres tüntetések és zavargások, az elnök pedig az általa puccsistáknak nevezett tiltakozók okozta biztonsági kockázattal indokolta döntését.
A zavargások azután törtek ki, hogy Moreno múlt kedden bejelentette, a Nemzetközi Valutaalappal kötött 4,2 milliárd dolláros hitelszerződés értelmében megszünteti a gázolaj és a benzin árának állami támogatását. Az 1970-es években bevezetett szubvenció felszámolása a felháborodott állampolgárok szerint a fogyasztási cikkek árának jelentős növekedéséhez vezetne, még úgy is, hogy a kormány karhatalmi erővel küzd az ilyen áremeléseket végrehajtó kereskedők ellen.
A tiltakozást eredetileg az ország legnagyobb szakszervezetei hívták életre, ám a múlt hét végén csatlakoztak hozzájuk az ország őslakos kisebbségei is, akik a 16 milliós ország lakosságának kb. 7 százalékát teszik ki.
Az őslakos tüntetők, akik az elmúlt évtizedekben már 3 kormányzatot is megbuktattak, létfontosságú főútvonalakat és autópályákat zártak le, illetve egész régiókat zártak le a külvilágtól.
Az őslakos csoportokat összefogó ernyőszervezet, az Ecuadori Őslakos Nemzetségek Szövetsége (Conaie) bejelentette, hogy az őslakos területeken rendkívüli állapotot vezetnek be, a katonákat és a rendőröket őrizetbe veszik, és „őslakos igazságszolgáltatás” elé állítják őket.
A fővárosban, Quitóban a tiltakozók több kormányzati épületet is megrohamoztak és elfoglaltak, a kövekkel és Molotov-koktélokkal felszerelt túlerővel szemben a rendőrség pedig tehetetlen.
Violent protests erupted after Ecuador’s president ended fuel subsidies — now the government has declared a state of emergency pic.twitter.com/yZnvIdL3ul
— NowThis (@nowthisnews) October 4, 2019
Moreno elnök már múlt csütörtökön szükségállapotot hirdetett, hétfő esti beszédében arról beszélt, a kormánya nem társadalmi elégedetlenséggel, hanem „fosztogatással, vandalizmussal és erőszakkal” szembesül, és újfent megvádolta elődjét, az országot tíz éven át, 2017-ig vezető Rafael Correát államcsíny szervezésével.
2017-es megválasztásakor Morenót mindenki a venezuelai Hugo Chávez baloldali-populista programját követő Correa emberének tartotta, ám az új elnök gyorsan elfordult korábbi mentora politikai irányvonalától, helyette jobboldali-konzervatív gazdaságpolitikát hirdetett. A fiskális szigor is ebből következik, ahogyan az IMF-fel kötött hitelszerződés is.
Az elmúlt hét eseményeit különös megvilágításba helyezi, hogy az ecuadori kormány szintén múlt kedden jelentette be, hogy kilép az Olajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), hogy több kőolajt termelhessen ki és így több bevételre tehessen szert. Az üzemanyagár szubvenciójának megszüntetése ilyen körülmények között különösen visszatetszőnek tűnhet az ecuadori polgárok szemében.
A kormányzat azonban azzal érvel, hogy az ártámogatás évente 1,4 milliárd dollárjába kerül, amit nem engedhet meg magának. A Nemzetközi Valutaalappal kötött keretegyezmény hatására nemcsak ezt, az üzemanyagárakat egyik pillanatról a másikra 120 százalékkal növelő intézkedést vezetik be, de tervben vannak leépítések a közszférában, illetve állami tulajdonú cégek privatizációja is.
Ecuador a latin-amerikai szomszédjaihoz hasonló pályát járt be poszt-gyarmati történelme során: az értékes nyersanyag-kitermelésre szakosodott gazdaság erősen korrupt és egyenlőtlen társadalmi viszonyokat eredményezett, mely együtt járt az őslakos népesség fokozott kizsákmányolásával is.
Correa 2007-es hatalomra kerülése sok problémát megoldott, mind az őslakosok jogainak és földtulajdonának elismerésében, mind pedig a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenésében. A chávezi mintát követő politikus azonban a venezuelai rendszer ellentmondásain sem tudott felülemelkedni, és rá is jellemző volt az excentrikus viselkedésmód, személyi kultusz és a látványberuházások támogatása.
Az egykori elnök jelenleg Belgiumban tartózkodik, ahová azután szökött, hogy a hatóságok megvádolták egy politikai ellenfele elraboltatásával. A Twitteren keresztül a napokban azt üzente, Morenónak „vége”, új választásokat kellene kiírni.
(Mérce / The Guardian / BBC / Democracy Now)
