Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az exit-pollok szerint csúnya vereséget szenvedhetett a liberális kormánykoalíció Koszovóban

Mind a baloldali, direkt-demokrata Vetëvendosje (Önrendelkezés), mind pedig az eddig ellenzéki, konzervatív Demokratikus Liga 30-30%-ot szerezhetett meg a ma tartott nemzetgyűlési választásokon, amelyeket azért kellett most megtartani mert az 1,9 milliós ország miniszterelnöke, Ramush Haradinaj július 19-én váratlanul lemondott, azután, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság gyanúsítottként idézte be őt az 1999-es koszovói háborút követően, az új ország szerb kisebbsége sérelmére elkövetett háborús bűnök ügyében.

Míg a 2017-es választásokon a KDP még 33%-ot ért el, a DL pedig 25,5%-kal mögötte maradt, a mai, este 7 órás urnazárás utáni első exit-poll, amelyet a „Gani Bobi” kutatóintézet közölt, a nacionalista Demokratikus Liga, és a balos-bázisdemokrata-baloldali Önrendelkezés 30-30%-ot szerezhetett meg, az eredetileg a koszovói felszabadítási szervezetből kinőtt, ugyancsak nacionalista albán KDP 22,2%-ot.

A részvétel az idei választáson az előzőnél 3%-kal magasabb, 44%-os volt.

Az eddig kormányzó liberális Progresszív Jövőért Szövetség, amely Haradinajt miniszterelnökként adta, most csak 10,5%-ot tudott hozni a lemondás, és a hágai ügy következtében.

Más exit-pollok arról szólnak, hogy kisebb szavazataránnyal ugyan, de az Önrendelkezés meg is nyerhette az idei választásokat:

Mind a baloldali, elitellenes , az Önrendelkezés listavezetője, mind pedig a Demokratikus Liga miniszterelnökjelöltje, Abelard Tahiri a PDK jelöltje úgy nyilatkozott az exit pollok után a sajtónak, hogy meggyőződése, hogy az ő pártjuk nyerte a mai választást.

A szerb pártoknak Pristinában 10 képviselői hely a garantált, ezek nagy részét az ugyancsak jobboldali, nacionalista Szerb Lista viheti el. A lista Kosovska Mitrovicában egy, nagyobb tömegben vitte el támogatóit szavazni.

Az eredmény egyértelmű, és karakteres váltást eredményezhet a pristinai országgyűlés 120 fős összetételében és az ország politikájában is.

Az Önrendelkezés (amely a még jugoszláv időszakban, 1968-ban kitört koszovói lázadások jelszavát vette fel 2005-ben pártnévként) hagyományosan az Albániához való csatlakozási népszavazást hirdette, mint fő kampányígéretét, és a kezdetektől elutasították a szerbekkel tartó, nyugati hatalmak által támogatott hosszas békefolyamatot is, bár az Egyesült Államok 1999-es, a szerb erőkkel a harcot felvevő szerepe miatt számukra is tisztelet  tárgya lett.

A választásnap azonban idén sem múlt el a húsz évvel ezelőtti polgárháborúban Szerbiából (akkor még Kis-Jugoszláviából) kiszakadt állam életében. A szavazókörökből ugyanis összesen 20 embert tartóztattak le a fővárosban és Prizrenben is, az ügyészek szerint ők „akadályozták a szavazás menetét.”

A két, győzelmet már deklaráló párt főleg a nyugatos Progresszív Jövőért Szövetség és a szociáldemokraták kormányának korrupciós ügyeit, és az országot átszövő nepotizmust kárhoztatta kampányában, erre azonban eddig csak félig elmagyarázott, homályos megoldásokat kínált, inkább azt hangoztatva, hogy eltávolítják az immár a Nemzetközi Bíróság elé is idézett kormánykoalíciós vezetőt, és a két pártot a hatalomból.

Haradinajt Hágában korábban kapcsolódó ügyekben már kétszer felmentették, 2008-ban, majd újra, 2012-ben. Most azonban a bíróság Koszovói Speciális Bizottsága a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett nemi erőszaksorozattal és civil lakossággal szembeni kegyetlenkedésével kapcsolatban új vádiratokat készít el, ezek kapcsán, noha azok még nem publikusak, merült fel ismét Haradinaj neve.

(Balkan Insight)
Kiemelt kép: @DentistKS, Twitter
Olvass tovább!