Mind a baloldali, direkt-demokrata Vetëvendosje (Önrendelkezés), mind pedig az eddig ellenzéki, konzervatív Demokratikus Liga 30-30%-ot szerezhetett meg a ma tartott nemzetgyűlési választásokon, amelyeket azért kellett most megtartani mert az 1,9 milliós ország miniszterelnöke, Ramush Haradinaj július 19-én váratlanul lemondott, azután, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság gyanúsítottként idézte be őt az 1999-es koszovói háborút követően, az új ország szerb kisebbsége sérelmére elkövetett háborús bűnök ügyében.
Míg a 2017-es választásokon a KDP még 33%-ot ért el, a DL pedig 25,5%-kal mögötte maradt, a mai, este 7 órás urnazárás utáni első exit-poll, amelyet a „Gani Bobi” kutatóintézet közölt, a nacionalista Demokratikus Liga, és a balos-bázisdemokrata-baloldali Önrendelkezés 30-30%-ot szerezhetett meg, az eredetileg a koszovói felszabadítási szervezetből kinőtt, ugyancsak nacionalista albán KDP 22,2%-ot.
A részvétel az idei választáson az előzőnél 3%-kal magasabb, 44%-os volt.
Az eddig kormányzó liberális Progresszív Jövőért Szövetség, amely Haradinajt miniszterelnökként adta, most csak 10,5%-ot tudott hozni a lemondás, és a hágai ügy következtében.
Más exit-pollok arról szólnak, hogy kisebb szavazataránnyal ugyan, de az Önrendelkezés meg is nyerhette az idei választásokat:
#EXIT–#POLL / After the #Kosovo #elections, exit-poll brings out the winner of Movement „Vetevendosje”#Kosovo #Election #Election219 pic.twitter.com/ky87rwZzG6
— isamyzyraj (@isanyzyraj) 2019. október 6.
Mind a baloldali, elitellenes , az Önrendelkezés listavezetője, mind pedig a Demokratikus Liga miniszterelnökjelöltje, Abelard Tahiri a PDK jelöltje úgy nyilatkozott az exit pollok után a sajtónak, hogy meggyőződése, hogy az ő pártjuk nyerte a mai választást.
A szerb pártoknak Pristinában 10 képviselői hely a garantált, ezek nagy részét az ugyancsak jobboldali, nacionalista Szerb Lista viheti el. A lista Kosovska Mitrovicában egy, nagyobb tömegben vitte el támogatóit szavazni.
Az eredmény egyértelmű, és karakteres váltást eredményezhet a pristinai országgyűlés 120 fős összetételében és az ország politikájában is.
Az Önrendelkezés (amely a még jugoszláv időszakban, 1968-ban kitört koszovói lázadások jelszavát vette fel 2005-ben pártnévként) hagyományosan az Albániához való csatlakozási népszavazást hirdette, mint fő kampányígéretét, és a kezdetektől elutasították a szerbekkel tartó, nyugati hatalmak által támogatott hosszas békefolyamatot is, bár az Egyesült Államok 1999-es, a szerb erőkkel a harcot felvevő szerepe miatt számukra is tisztelet tárgya lett.
A választásnap azonban idén sem múlt el a húsz évvel ezelőtti polgárháborúban Szerbiából (akkor még Kis-Jugoszláviából) kiszakadt állam életében. A szavazókörökből ugyanis összesen 20 embert tartóztattak le a fővárosban és Prizrenben is, az ügyészek szerint ők „akadályozták a szavazás menetét.”
A két, győzelmet már deklaráló párt főleg a nyugatos Progresszív Jövőért Szövetség és a szociáldemokraták kormányának korrupciós ügyeit, és az országot átszövő nepotizmust kárhoztatta kampányában, erre azonban eddig csak félig elmagyarázott, homályos megoldásokat kínált, inkább azt hangoztatva, hogy eltávolítják az immár a Nemzetközi Bíróság elé is idézett kormánykoalíciós vezetőt, és a két pártot a hatalomból.
Haradinajt Hágában korábban kapcsolódó ügyekben már kétszer felmentették, 2008-ban, majd újra, 2012-ben. Most azonban a bíróság Koszovói Speciális Bizottsága a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett nemi erőszaksorozattal és civil lakossággal szembeni kegyetlenkedésével kapcsolatban új vádiratokat készít el, ezek kapcsán, noha azok még nem publikusak, merült fel ismét Haradinaj neve.
