Nagykállóban demonstráltak vasárnap délután roma jogvédő csoportok Orosz Mihály Zoltán volt érpataki polgármester tervezett indulása miatt a településen az őszi önkormányzati választáson. Az eseményen több tucat helyi jelent meg.

A tüntetést Balogh Zsanett roma aktivista és egy helyi roma női egyesület, a Somnakuno Drom szervezte, hozzájuk csatlakozott a Nagykállói Cigányok Érdekvédelmi Szervezete (NARÉSZ) is.

Az utóbbi szervezet szintén megméretteti magát a helyi választáson, a nemzetiségi önkormányzat képviselői helyeiért.

Hivatalos közleményük szerint a tüntetés célja

„a diszkrimináció elleni fellépés, illetve a saját érdekeik védelme. Mindennek többek között azért érezték szükségét, mert a volt érpataki polgármester Nagykállóban folytatja tevékenységét, itt kíván képviselő lenni, és félő, hogy az érpataki modell megvalósítását is folytatná.”

Ahogy annak idején mi is beszámoltunk róla, Orosz Mihály Zoltán Érpatak szélsőjobboldali polgármestereként jogilag erősen kifogásolható rendszert vezetett be 13 éves regnálása idején, amely „építőkre” és „rombolókra” osztotta a lakosságot. Az úgynevezett érpataki modell a „rombolók” megfélemlítésén, egy erős besúgórendszeren és a lakosság ideológiai „átképzésén” alapult.

A modellt több település is átvette ilyen-olyan formában, annak ígérete ugyanis a rend, a biztonság és a nyugalom volt – vagy legalábbis úgy tűnt. Az érpataki modell leginkább azért terjedhetett, mert a munkanélküliség, az elszegényedés, az oktatás silánysága, a szörnyű egészségügyi- és szociális helyzet és a létbizonytalanság felszámolására az állam semmilyen megoldást nem kínált.

A szélsőségekből és a mániákus rendpártiságból azonban Érpatak lakosságának is sok lett: tavaly márciusban az időközi polgármester választáson fölényes győzelmet aratott Orosz Mihály Zoltán egyetlen kihívója, Nagy Imre Attiláné. Most az ő nyakába szakadt mindaz, amit Orosz sokszor a képviselő-testület és a falu háta mögött művelt.

Az új polgármester szerint szinte naponta kellett rendkívüli testületi ülést tartani Orosz éveken át tartó ámokfutása miatt, aki gyakorlatilag a csőd szélére taszította a települést:

a 2015-ös és 2016-os évre sem volt Érpatak önkormányzatának elfogadott zárszámadása, amely alapján az állam ellenőrizni tudja a központi költségvetést és annak végrehajtását, ennek hiányában pedig két évig több tízmilliós támogatástól esett el a település. 2017-ben már közüzemi számlákat sem fizetett az önkormányzat, aminek következtében a gázszolgáltatást ki is kapcsolták.

A volt polgármesternek köszönhetően ráadásul Érpatak az összes környező településsel perben áll, melyek közel 60 milliós költséggel járhatnak, ha a falu veszít.

A pereket általában anyagi, illetve elszámolási viták váltották ki többek közt például azért, mert az önkormányzat 6 évig nem fizetett az orvosi ügyeletért.

Orosz büntető és polgári peres ügyei általában tucatszámra folytak egyszerre, de ami a legelképesztőbb, hogy mindez az önkormányzat költségén.