Ha nem történik érdemi növekedés, rövid időn belül az Európai Unióban Magyarországon lehet a legalacsonyabb a minimálbér, derül ki a Menedzsment Fórum elemzéséből.

Az adatok szerint a visegrádi országok közül több is tíz százalék feletti minimálbér-emeléssel büszkélkedhet: nem régiben derült például ki, hogy a lengyel kormány a javasoltnál is nagyobb mértékű emelést készül bevezetni. Bruttó 2600 zlotyt, azaz átszámítva 198,6 ezer forintot kaphatnak a dolgozók; a szlovák munkaügyi minisztérium javaslatára pedig bruttó 580 euróra emelkedne a minimálisan kapható fizetés a jelenlegi 520 euróról. Ez mai árfolyammal számolva körülbelül 186 ezer forintnak felel meg.

A magyarországi minimálbér pedig jelenleg bruttó 149 ezer forint, ez nyolc százaléknyi emelést jelent, tehát a környező országok már most jelentősen elhúznak mellettünk.

Tavaly megírtuk: hiába értett egyet egy bizonyos ponton még a kormány is a szakszervezetek követeléseivel, miszerint folytatni kell a hazai bérek felzárkóztatását (aminek egyik eleme a minimálbérek két számjegyű emelése lett volna), Varga Mihály pénzügyminiszter még decemberben bejelentette: a munkásság érdekvédelmi szervezeteinek ajánlatát, a 13-15 százalékos emelést nem fogják tudni teljesíteni, sőt, még a minimumként megállapított 10 százalékot sem. A megajánlott bérminimumot végül két nagy érdekvédelmi koalíció, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, illetve a Munkástanácsok Országos Szövetsége is elfogadta, így nyolc százalékos emeléssel kellett beérniük a dolgozóknak.

A Menedzsment Fórum emellett azt is megvizsgálta, milyen mértékben adóztatják meg a bruttó minimálbért egyes országok:

a magyar állam a fizetés 34 százalékát vonja el különféle adók és járulékok formájában, ettől csak Romániában rosszabb a helyzet, ahol 41,5 százalékot vonnak le a bérből.

Így látható, hogy regionálisan hogyan kerülünk a létra legaljára –  a magyar kormány már azzal is sokat tehetne a dolgozókért, ha mérsékelné az adóterheket.