Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A betegek érdeke is, hogy sikerrel járjon a fogorvosok sztrájkja

Az alapellátó („körzeti”) fogorvosok először márciusban jelezték, hogy ha nem változnak addig a munkakörülményeik, szeptemberben két hétre sztrájkba lépnek. A kezdeményezéshez több mint ezer fogorvos csatlakozott, így szeptember 2-13 között a térítésmentes fogászati ellátást nyújtó rendelők többsége leáll, csak az ügyeleti és a sürgősségi ellátást biztosítják.

A sztrájk legfőbb kiváltó oka, hogy az állam finanszírozási modellje a fogászati ellátás terén tarthatatlanná vált. Egy állami fogorvosi rendelőnek havonta körülbelül 850 ezer forint támogatás jut, ebből kellene megoldani nem csak a mindennapi működést, hanem az eszközbeszerzéseket, a rendelő fenntartását és az alkalmazottak bérének kifizetését is. Összehasonlításképp egy háziorvosi rendelő havi 1,7 milliót kap.

Hogy a támogatás mértéke mennyire kevés, azt a foghúzás példáján keresztül lehet elég szemléletesen bemutatni:

erre a kezelésre 320 forint jár csak, miközben az ehhez szükséges eszközök ennek a többszörösébe kerülnek. Csak az érzéstelenítő 250 forint, a maradék 70 forintból kellene kigazdálkodni a fecskendőt, a tűt, a gézlapot, a poharat és az orvos és az asszisztens munkabérét is.

A mai nappal kezdődő sztrájk jogi szempontból valójában nem sztrájk, mivel a fogorvosok nem állami alkalmazottak, hanem szerződött vállalkozók, ezért hagyományos értelemben nem tudnak sztrájkolni. Ezért sztrájk helyett egyszerre megy szabadságra az akcióban résztvevő összes fogorvos. A módszerrel kapcsolatban merült már fel némi feszültség például Tatabányán, ahol az önkormányzat levélben fenyegette meg a város fogorvosait. A városvezetés jelezte, hogy nem ért egyet a kezdeményezéssel és utasította az orvosokat, hogy tüntessék el a rendelőikből a sztrájkról szóló tájékoztató anyagokat.

A fogorvosok márciusi bejelentését követően a kormány egyáltalán nem foglalkozott az üggyel, egészen a legutolsó pillanatig: pénteken, azaz 3 nappal a sztrájk kezdete előtt Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár megjelent a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának ülésén, és felajánlotta a kormány nevében, hogy „a közfinanszírozott ellátók még idén egyösszegű, másfél millió forintos juttatásban részesülhetnek, jövő évben pedig 250 ezer forinttal, majd 2021-től újabb 140 ezer forinttal emelhetik a praxisok havi díját.” Ez tehát azt jelenti, hogy egy praxis átlagosan 1,1-1,2 millió forintból gazdálkodhatna havonta.

A Népszava szerint az ajánlatot a jelenlévő fogorvosok elfogadták, azonban az akciót szervező fogorvosok többsége nem, így a sztrájk tényleg elkezdődött hétfő reggel.

Már csak azért is rendkívül fontos lenne, hogy a sztrájk érdemi lépésre szánja el a kormányt az ügyben, mert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) augusztusi adatai szerint

jelenleg 272 betöltetlen és 15 megszűnt alapellátó fogorvosi praxis van. Ezekhez a praxisokhoz 835 911 ellátandó lakos tartozik.

Ennyi embernek tehát nincs körzeti fogorvosa. A helyzetet súlyosbítja, hogy a betöltetlen praxisok közül a legtöbb az ország legszegényebb régióiban van, ahol az ellátás nélkül maradt lakosok többsége valószínűleg nem engedheti meg magának a magánellátást.

Címlapkép: Pixabay
Olvass tovább!