Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

“Kitartásból nem lehet megélni” – A tűzoltók háromnegyede gondolkodik a pályaelhagyáson

Az utóbbi időben rengeteg hír szól a tűzoltóság egyre romló helyzetéről: az alacsony bérek, a használhatatlan életpályamodell, a Katasztrófavédelemmel kapcsolatos folyamatos konfliktusok, a korkedvezményes nyugdíj eltörlése, a rossz munkakörülmények, a munkaerőhiány és a megbecsülés hiánya miatt egyre többen fontolgatják a pálya elhagyását.

Nagykanizsa, 2019. július 21.
Kiégett bálázógépet hût vízzel egy tûzoltó Nagykanizsa határában 2019. július 21-én.
MTI/Varga György

Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) elnöke nemrég a Mércének arról számolt be, hogy óriási az elégedetlenség a tűzoltó állományban, ami a leszerelések számán is egyértelműen meglátszik:

„Elmentünk a falig. Innentől ha lenne egy 10-20 százalékos leszerelés, az óriási problémát okozna”

– mondta a szakszervezeti vezető.

A HTFSZ először januárban készített egy online nemzeti konzultációt, melynek célja az volt, hogy megtudják, mit gondol a hivatásos tűzoltók problémáiról és szakmai nehézségeiről a civil lakosság, amelynek valójában a szolgálatában állnak (ezeket a problémákat ugyanis nem ismeri el a tűzoltóságot is központosító Katasztrófavédelem, ami alapvető probléma). A konzultációt közel 29 ezer civil töltötte ki, melyből kiderült többek közt, hogy a válaszadók többsége

  • nem tudta, milyen alacsony a keresete egy kezdő tűzoltónak, melynek fejében megkövetelhetik tőle, hogy élete árán is végrehajtsa a szolgálati feladatát,
  • nem jelentkezne tűzoltónak a jelenlegi bérek és feltételek mellett,
    visszaállítaná a 2011-ben megszüntetett korkedvezményes nyugdíjrendszert a tűzoltók számára,
  • több mint 350 ezer forintos nettó bért adna a tűzoltóknak.

Bár május végén fontos egyeztetésre ült össze a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, ahol többek közt a tűzoltók bérhelyzetéről is szó volt, végül azonban nemhogy ígéretet nem kaptak, azt is közölték velük, idén ne is számítsanak béremelésre (az új életpályamodell és a korkedvezményes nyugdíj eltörlésével járó problémákról nem is beszélve).

Budapest, 2019. május 30.
Tûzoltók a fõvárosi Margit hídnál 2019. május 30-án hajnalban. Legalább heten meghaltak, amikor 29-én éjszaka egy nagyméretû luxushajó és egy turistahajó összeütközött a Dunán a Parlament közelében, majd az egyik, a Hableány felborult és elsüllyedt 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel a fedélzetén.
MTI/Máthé Zoltán

Ezt követően augusztusban újabb konzultációt indított a szakszervezet, melyben célzottan a „vonulós”, vagyis a tűzesetekhez, balesetekhez, viharkárokhoz (stb.) kivonuló, legkritikusabb helyzetben lévő tűzoltók bér- és életpálya igényeit szerették volna felmérni. A friss konzultációt 1392 ember töltötte ki, ami a tűzoltó állomány 20 százalékát jelenti.

„A kérdésekkel azt vizsgáltuk, hogy a tűzoltókra rátelepedett ‘szakmai’ vezetés, azaz a Katasztrófavédelem és a Belügyminisztérium által óriási sikerként, a tűzoltók szemében azonban megalázó és a hivatást lealacsonyító életpályamodell milyen hatással van a ténylegesen tűzoltó szolgálatot teljesítőkre, valamint hogy a tűzoltók mit tartanának elfogadható alternatívának a sikeresnek hazudott, egyébként a tűzoltóságot, a hivatást megosztó és szétziláló életpályamodell-tákolmány helyett.”

– írja a szakszervezet.

Ahogy a tűzoltó szakszervezet vezetője is kiemelte korábban, a munkaerőhiány már most is határozottan érezhető, és úgy tűnik, a helyzet még tovább romolhat: a válaszadók 64,8 százaléka fontolgatja a pálya elhagyását, további 9,1 százalékuk pedig már lépéseket is tett ezügyben, vagyis összességében a tűzoltók 73,9 százaléka gondolkodik a pályaelhagyáson – ami a szakszervezet szerint riasztó eredmény. Arról is egyértelmű kép született, miért szeretnék ilyen nagy arányban elhagyni hivatásukat:

„Az állomány döntő többsége ugyan a megalázóan alacsony fizetés és a gyalázatos átverésként átélt korengedményes nyugdíj megvonásával indokolta a váltás kényszerét, de nagyon sokan válaszoltak úgy, hogy elegük volt a hatalmaskodó és megfélemlítő rendszerből, a felsővezetők szakmai dilettantizmusából és a megalázó bánásmódból.”

– tette hozzá a HTFSZ.

A Mérce betekintést nyert a konzultáció kifejtős kérdéseire adott válaszokba. Arra a kérdésre, hogy miért fontolgatják a tűzoltók a pályaelhagyást, érdemes néhány konkrét választ is kiemelni:

„Nincs jövőkép. Elmúltam 50 éves, mindenem fáj. Egyre nehezebben viselem a szolgálatokat. Sok szörnyűséget átéltem. Katasztrófavédelem …KÁOSZ!”

„Nem látom biztosítottnak, hogy az idő előrehaladtával el tudom látni
felelősségteljesen a tűzoltói feladatokat. Egy ötven év feletti tűzoltó nem képes bizonyos mentési helyzetekben helytállni. Az álomámy szinte egykorú a szolgálati helyemen és félek attól, hogy fizikai, ill. egészségi állapotra hivatkozva fogják szemrebbenés nélkül gyéríteni az állományt.”

„Mert méltóképpen szeretném befejezni a TŰZOLTÓ HIVATÁST, nem úgy, hogy betegen az utcára tesznek!”

„Folyamatos inzultálások a ‘parancsnokaink’ felől, kevés fizetés és a
kiszámíthatatlan (leginkább esélytelen) nyugállományba vonulás miatt. Konkrétan nem látok jővőképet a tűzoltóságon.”

„Túl kevés a fizetésem a megélhetéshez. Számlákra és hitelre is csak éppen hogy elég.”

„A parancsuralmi rendszer, a lehetetlen, munkával nem összefüggő
követelmények, a katasztrófavédelem katasztrofális ‘vezetése’ miatt.”

„A korrupt és gátlások nélküli hatalommal visszaélő vezetői éra miatt.”

„A civil életben sokkal nagyobb a megbecsülés (és a fizetés), az idősebb kollégákról egyáltalán nem gondoskodik a rendszer, ezért nem szeretném megvárni, míg az utcára kerülök. 60 évesen nem lehet ezt a munkát becsülettel elvégezni.”

„Mert hosszútávon nem látom biztosítottnak a jövőmet. 50 év felett nehezebben találnék munkát. Ezért még azelőtt leszerelek, hogy alkalmatlan lennék.”

„Nem erre a lóra ültem fel. Ez már nem az, amire vállalkoztam. Már semmibe vesznek minket és a fizetésünk átlagon aluli. Szeretem a hivatásom, de amint lesz más, sajnos megyek, mert mennem kell. Kitartásból nem lehet megélni.”

„Elegem lett az állandó megalázásból, fenyegetésből és a nevetséges fizetésből.”

„Állandó ellenőrzések, vegzálások, megalázó fizetés, használhatatlan védőruhák.”

– írják a tűzoltók.

A többséget elsősorban a béremelés és a korkedvezményes nyugdíj visszaállítása tartaná vissza a pályaelhagyástól, de sokak szerint lenne szükség a tűzoltóság függetlenítésére a Katasztrófavédelemtől, illetve az is javítana az általános hangulaton, ha jobb lakhatási- és egészségkárosodási támogatáshoz juthatnának.

Érdemes megjegyezni: a szakszervezet ezzel kapcsolatos javaslatait legutóbb lesöpörte az asztalról a Belügyminisztérium.

Budapest, 2019. április 5.
Összeroncsolódott személygépkocsi a XIX. kerületi Üllõi út és a Török utca találkozásánál 2019. április 5-én. A gépjármû egy villamosnak ütközött, az autó vezetõjét a tûzoltók szabadították ki és a mentõk kórházba vitték.
MTI/Mihádák Zoltán

A válaszokból az is kiderül, a tűzoltók jó része egy esetleges, két évre elosztott béremelés esetén elégedett lenne egy 50 százalékos emeléssel, de több mint 50 százalékuk még ennél is nagyobb emelést tartana indokoltnak. Az alacsony bérek miatt sokan másod-, harmadállást vállalnak, így a szabadnapjaikon sincs lehetőségük pihenni, pedig a tűzoltó szakma rendkívül nagy fizikai-pszichikai megterheléssel jár, mély nyomot hagy a tűzoltókban egy-egy tűzeset, baleset. Az elhasználódás jelentős, de még az sem mehet idő előtt nyugdíjba, aki egészségügyileg alkalmatlanná válik a munkára.

A korkedvezményes nyugdíj visszavezetésével kapcsolatban szintén elég nagy az egyetértés az állományban: a tűzoltók 88,6 százaléka szerint 25 év szolgálat és betöltött 50 éves korhoz kötnék a szolgálati nyugdíjat.

„Azok az emberek, akik már legalább 15 éve a saját bőrükön érzik ennek a nemes, de embert próbáló hivatásnak a hatásait, biztosan tudják, hogy nem lehet ezt tovább csinálni 25 évnél.”

– tette hozzá a szakszervezet.

Az is igencsak beszédes, hogy a válaszadók 93,4 százaléka szerint javítana a munkája hatékonyságán, ha a tűzoltóság újra önálló szervként működhetne. Ahogy arról korábban is írtunk, a feszültséget az okozza, hogy miután 2012-ben az Országos Tűzoltó-parancsnokság helyére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság került, a tűzoltóság elvesztette minden önállóságát.
Míg korábban gyakorlatilag önfenntartó volt egy-egy tűzoltóparancsnokság, mára egy agyonbürokratizált rendszerrel kell megküzdeniük nap mint nap.

A Katasztrófavédelem élére javarészt ex-katonákat és határőröket ültettek, akik nem kifejezetten értenek a tűzoltósági munkához, a szakmai döntések mégis a sokéves tapasztalattal rendelkező tűzoltók feje fölött születnek, és sokszor a munkájukat nehezítik.

A szakszervezet szerint a rendvédelmi ágazatot érintő jelenlegi intékzedések létszámcsökkentő következményei rossz hatással vannak a lakosság biztonságára és a vagyonvédelemre, ezen belül a tűzoltás, balesetek és természeti csapások okozta életveszély és anyagi károk elhárítására. Álláspontja szerint a jelenlegi életpályamodell csak elűzi az évtizedes tapasztalattal rendelkezőket a pályáról, a hivatás iránt érdeklődő fiatalokat pedig elriasztja.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete szeretné ezt a trendet megállítani, sőt, a hivatást újra élhetővé és vonzóvá tenni, hogy a feladataikat ellátó tűzoltók újra megkaphassák azt a megbecsülést, ami az előző közvélemény-kutatás alapján a társadalom szerint megilleti őket.

A konzultáció eredményei magukért beszélnek, éppen ezért el is juttatják majd a Katasztrófavédelem, illetve a Belügyminisztérium részére (ahol egyébként a Vidó Attila alelnök szerint a legutóbbi konzultcáiót sem fogadták kitörő lelkesedéssel.)

Kiemelt kép: MTI/Mihádák Zoltán
Olvass tovább!