A szomszédos országoktól is folyamatosan szakadnak le a magyar bérek a legújabb adatok szerint

Tételesen cáfolja a magyar kormány béremelkedésre és bérszínvonalra vonatkozó, kedvező állításait a Népszava átlagbérről készített gyűjtése. A napilap adatai ugyanis azt mutatják, hogy euróba átszámítva a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) közül Magyarország jócskán lemaradva a legutolsó helyen végzett.

Míg ma Lengyelországban az átlagbér 793 euró (253.280 Ft), Csehországban 932 euró (301.478 Ft), de Szlovákiában is 863 euró (279.185 Ft), addig a magyar adat havi átlag 701 euró (226.775 Ft), ami közel száz eurós lemaradást jelent az utolsó előtti lengyelekhez, és közel 300 eurós a különbözet az éllovas csehekkel szemben.

Ugyanilyen rossz helyzetben vannak azok, akik a térségben a magyar minimálbért kapják, amely az itt közölt gyűjtés szerint csupán 305 eurós értékével a lengyelektől ismét 74 euróval marad el.

Míg egy magyar mozdonyvezető például a V4-ek közül igen jó helyzetben van, és meglepő módon a pedagógusok átlagbérében sem mi teljesítünk a legrosszabban (a lengyel helyzetre jellemző, hogy pár hónapja óriási, a teljes országra kiterjedő pedagógussztrájk rázta meg kissé a rendszert), addig a Magyarországon előnyös bérei miatt húzóágazatként elkönyvelt járműgyártás bérei viszont ismét nálunk a legalacsonyabbak a térségben.

Az adatok mellé fontos megjegyezni azt is, hogy míg a V4-eken belüli jövedelemkülönbségek – Magyarország és Lengyelország rovására – továbbra is éleződnek, addig az átlagos bérszínvonalunk továbbra is mérföldekkel marad el a nyugat-európai országokétól.

A Népszava az adatok ismertetése mellé megkérdezte Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) alelnökét is, aki megismételte korábbi javaslatait a bérszínvonal, az átlagbér és a mediánbér emelésére. Ezek szerint a helyzet elsődleges oka az Orbán-kormány által bevezetett egykulcsos adórendszer. Egy progresszív adórendszer ugyanis éppen a rosszabbul keresők zsebében hagyna többet, a kieső bevételt pedig éppen a legvagyonosabbak jövedelmének komolyabb adóztatásával pótolná ki.

Ezzel kapcsolatban a MASzSz azt javasolja, nulla kulcsossá kellene tenni a garantált bérminimum (149 ezer forint) alá eső jövedelmeket, az életszínvonal és a fogyasztás legalább minimális emelése céljából.

A Policy Agenda bérhelyzetről készült felmérésére visszautalva Kordás a Népszavának ehhez hozzátette, így a most létminumum alatt élő 28-30 százaléknyi dolgozók tömege is jelentősen csökkenthető lenne.

Azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdaság jelenlegi növekedése mindezekre a béremelési és adócsökkentési intézkedésekre bármiféle probléma nélkül képes volna teret nyitni, és számításai szerint 5 százalékos átlagos béremelést tenne lehetővé általában mindenkinek. Noha a másik két nagy magyar szakszervezeti konföderáció, a Liga és a Munkástanácsok egyetért velük abban, a munkások járulékcsökkentése kell, ezt ők a MASzSz-al szemben az 1,5 százalékos munkaerőpiaci hozzájárulás eltörlésével érné el.

Kordás leszögezte, ezzel a javaslattal azért nem értenek egyet, mert veszélyesnek tartják, hogy éppen a munkanélküliek ellátásának alapját képező járulékot kezdenék ki a többiek.

Azt a szövetség és a Policy Agenda már júniusban a nyilvánosság elé tárta, Magyarországon a multinacionális vállalatoknál jelentős tere lenne akár a számottevő béremelésnek is, ugyanakkor ez épp ezeknek a cégeknek egyáltalán nem áll szándékában, a magyar kormányzat pedig jótékonyan nem is gyakorol rájuk nyomást ebbe az irányba.

Címlapkép: MTI/Mohai Balázs
Olvass tovább!