„Mikor lép hatályba, az újragondolt szempontrendszer?” – tette fel a kérdést az LMP-s Ungár Péter az otthonápolási díjjal kapcsolatban Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének.

Ahogy arról mi is többször írtunk már: tavaly októberben jelentette be Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, hogy 2019. január 1-től 100 ezer forintra emelik az otthonápolási díjat, ami 2022-ig eléri majd az akkori minimálbér szintjét. A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Csoport és az aHang platform által, hosszú évek kampányolása után kiharcolt, megemelkedett ápolási díj viszont nem volt olyan kedvező, mint amilyennek elsőre hangzott.

A kormányrendelet módosításban felállítottak egy nyolc kategóriából álló értékelési listát, amelyben maximum 24 pontot lehetett elérni és az elért pontok alapján szabták meg az otthonápolási díj összegét. Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület elnöke szerint ez már akkor is aggályos volt. Szerinte érdemes lett volna a szakmát és az érintetteket is megkérdezni,

így ugyanis egy olyan értékelési rendszert hoztak létre, amelyből sokan kiesnek, akik egyébként jogosultak lennének a támogatásra – ilyenek például az autisták, akik sok kategóriában nem kapnak pontot, mert tudnak önállóan öltözködni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kormányrendelet módosítása után kezdett szakmai egyeztetésbe az Autisták Országos Szövetségével (AOSZ), ennek eredményeképpen pedig megszületett egy olyan, újabb módosításcsomag, amely jobban figyelembe veszi az autizmus szempontokat.

Itt azonban úgy tűnt egy ideig, hogy megrekedt a történet, pedig civil szervezetek és ellenzéki pártok is több ízben jelezték, hogy a helyzet messze van az ideálistól.

És mégis: az otthonápolási díj emeléséről és kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájára egy (1!) darab fideszes képviselő ment el, miután egyébként a Népjóléti Bizottság is elutasította a javaslat tárgysorozatba vételét.

Amikor pedig Ungár legutóbb kérdezett rá Káslernél, hogy lehetne-e olyan megoldást találni, hogy minden ápolást végző szülő megfelelő juttatásban részesüljön, Rétvári Bence egészen cinikus válasszal ütötte el a kérdést. Egész pontosan azzal nyitott, hogy az ellenzéket ócsárolta, emígy:

„Ha Önnek valóban fontos lenne a családok támogatása, akkor megszavazta volna mind az ápolási díj emelését, mind pedig a gyermekek otthongondozási díjának (GYOD) bevezetését tavaly december 12-én. Ön azonban – bár az ülésteremben tartózkodott – nem támogatta ezeket, jóllehet, más kérdésekben szavazott aznap. A GYOD bevezetése és az ápolási díj emelése, valamint az érintett családoknak az a 15 milliárd forint plusz támogatás azonban nem volt elég fontos Önnek ahhoz, hogy az igen gombot megnyomja. Fontosabb volt sípolni és dudálni, mint az ápolása szoruló gyerekeken segíteni.”

Olybá tűnik, Rétvárinak nagyon megtetszett ez a néhány mondat, ugyanis szóról szóra megismételte mostani, a szempontrendszerre vonatkozó válaszában is.

Ezen túl viszont mondott valami igazán lényegeset is:

„Mivel kiemelten fontos, hogy minden arra jogosult szülő igénybe tudja venni a gyermekek otthongondozási díját, a rendszer működését folyamatosan figyelemmel kísérjük, ahogy eddig is tettük. Ennek eredményeként – az Autisták Országos Szövetségével együttműködésben – szakmai javaslataikra támaszkodva áttekintésre került az állapotvizsgálat rendszere.

Ennek okán pontosításra kerül az ellátás megállapításának alapját képező állapotvizsgálati szempontrendszer, melyet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) melléklete rögzít.”

Rétvári tehát lényegében kimondta, hogy újratervezik a szempontrendszert, az AOSZ szakmai javaslatai alapján. Ugyan ez nem kifejezetten nyílt beismerése annak, hogy az eddigi rendszer nem volt jó, de legalább egy lépéssel beljebb vagyunk.

Az persze nagy kérdés, hogy a pontosítás valóban figyelembe veszi-e minden jogosult igényeit, illetve mindez továbbra is csak a gyermeküket otthonápolók életét könnyíti meg – úgyhogy van még bőven min csiszolnia a kormánynak. Már ha akar.