Letartóztatták a német kapitányt, aki dacolt Matteo Salvinivel és az olasz hajóblokáddal, hogy partra rakja utasait

Újabb humanitárius hajó ellen hirdetett hadjáratot Matteo Salvini olasz belügyminiszter és kormányfő-helyettes, aki sportot űz abból, hogy a Földközi-tengeren bajba jutottakat mentő hajókat rendre kitiltja az olasz kikötőkből. Legújabb bűnbakja egy 31 éves német kapitány, Carola Rackete, aki 14 napnyi várakozás után úgy döntött, a tiltás ellenére is megkísérli partra rakni utasait.

A Sea-Watch nevű német civil szervezet hajója június 12-én mentett ki Szicília közelében nemzetközi vizeken 53 embert, és azóta nem kapott kikötési engedélyt sem a legközelebbi olasz kikötőkben, sem másutt. Carola Rackete, a hajó kapitányának bűne többek között az volt, hogy a mentés után megtagadta a líbiai parti őrség utasítását, hogy vegye Tripoli felé az irányt. A nemzetközi jog szerint ugyanis ilyen esetben a legközelebbi biztonságos kikötőbe kell eljutni, Líbia pedig nem tekinthető biztonságosnak (maga a parti őrség státusza is vitatott…).

Ahogy a fenti képen is látható, a hajó az elmúlt két hetet cirkálással volt kénytelen eltölteni, majd miután az Emberi Jogok Európai Bíróságához folyamodott, és az elutasította kérelmét, a kapitány úgy döntött, dacol az olaszok blokádjával.

Június 26-án délután Lampedusa felé vette az irányt, és nem volt hajlandó engedelmeskedni a vámügyőrség hajójának, amely fel akarta tartóztatni.

A hajó szerdán kora este érkezett a kikötő közelébe, ekkor az olasz hatóságok felmentek a fedélzetre, ellenőrizték a jármű és a legénység papírjait, majd folytatódott a várakozás – a belépési engedélyt csütörtökre virradóra sem kapták meg.

Matteo Salvini második, úgynevezett közbiztonsági rendelete e hónapban lépett érvényre, ennek értelmében Rackete 50 ezer eurós bírságot és a hajó lefoglalását kockáztatja, valamint amennyiben bűnösnek találják az illegális migráció elősegítésében, 5-től 15 évig terjedő börtönnel is sújtható. Ehhez jön még potenciálisan 3-10 év börtön, mert ellenszegült egy hadihajó utasításának.

A hajó és utasai kikötési engedélyéért folyamodott az ENSZ menekültügyi főbiztossága, a Nemzetközi Migrációs Szervezet, és számos olasz kezdeményezés született, így pl. a torinói érsek felajánlotta, hogy elszállásolja őket. Minden hiába: csupán 3 kiskorút, 3 nőt, akik közül kettő várandós, 2 apát és 3 beteget szállítottak el humanitárius okból. Amúgy pedig Salvini azt ajánlotta, hogy a holland hajó és a német civilek utasait osszák szét Berlin és Amszterdam között.

A szélsőjobboldali Liga vezetője többek között azt közölte Twitterén, hogy Rackete arrogáns, és a migránsok életével játszik. Egy tévényilatkozatban pedig azt, hogy fehér, gazdag német nőként, ha önkénteskedni akar, tegye inkább Németországban, öregekkel vagy fogyatékosokkal.

Ahogy az alábbi videón is látható, az ellene folytatott kampány nem hatotta meg különösebben a kapitányt, aki azt mondta, az egyre rosszabb pszichikai állapotban lévő, kimentett emberekért és a legénységért vállalt felelőssége sokkal több energiát elvesz tőle, mint hogy a politikus üzeneteivel foglalkozzon: Salvini, ha gondolja, beállhat a sorba.

Szerda este már konkrétabb diplomáciai fenyegetések is megfogalmazódtak az olasz kormány részéről, így pl. az, hogy az olaszok nem regisztrálják az érkezők menekült kérelmét, és így engedik tovább őket észak felé – azaz nem lesznek ennek alapján visszatoloncolhatók Olaszországba.

Közben Lampedusa mellett több olasz nagyvárosban is szerveztek a menekültekkel és Racketével szolidáris tüntetéseket :

 

Végül péntek éjjel, miután már 48 órája várakozott Lampedusa közelében, Carola Rackete ismét úgy döntött, engedély nélkül áll be a kikötőbe. Ekkorra a hajón már nagyon veszélyessé vált a helyzet az NGO tájékoztatása szerint. Csütörtökön evakuáltak két beteget, és többen azzal fenyegetőztek, hogy a vízbe vetik magukat.

Éjjel 1.30 körül a Sea-Watch 3 megindult a kikötő felé, Rackete újra figyelmen kívül hagyta a vámosok tiltását, akik ezúttal fizikailag is megpróbálták feltartóztatni a hajót, amely végül kikötött Lampedusa kereskedelmi kikötőjében. A manőver során a hatóságok hajói beszorultak a móló és a Sea-Watch 3 közé, ami a sajtó szerint tovább súlyosbítja a lehetséges vádakat, mert elsüllyesztési kísérletnek minősülhet.

A Sea Watch Italy képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a döntést a reményvesztettség motiválta, és a kapitánynak nem volt más opciója: annak ellenére, hogy 36 órával korábban jelezte, hogy vészhelyzetben van, nem köthetett ki.

Rackete, akit egy kisebb szimpátiatüntetés várt a parton, azt mondta, hogy az NGO ügyvédjei segítségével küzd majd a vádak ellen: „Most csak azt akarom, hogy az emberek a szárazföldre léphessenek.”

A kapitány korábban hangot adott annak a reményének is, hogy az olasz igazságszolgáltatás elismeri majd, hogy a tengeri jog és az emberi jogok felülírják Olaszországnak a saját felségvizeire vonatkozó biztonsági előírásait. A szicíliai Agrigento ügyészsége csütörtökön meg is indította a nyomozást Rackete ügyében.

A helyzet tragikus abszurditását tovább fokozza, hogy a kikötés pillanatában több baloldali parlamenti képviselő is a hajón tartózkodott, akik üdvözölték a kapitány döntését. Giuseppe Conte kormányfő a G20-ról üzente meg, hogy „a törvények léteznek, akár akarjuk, akár nem”.

Matteo Salvini örvendezve fogadta a kapitány letartóztatását: „Küldetés teljesítve, törvényen kívüli kapitány letartóztatva, kalózhajó elkobozva, maxi büntetés a külföldi NGO-nak.” A politikus szégyenteljesnek nevezte Hollandia hallgatását a holland lobogó alatt működő Sea-Watch 3 ügyében.

A hajón tartózkodó 40 utas végül ma hajnalban fél hatkor hagyhatta el a fedélzetet, sokan nagy mosollyal, mások sírva léptek az olasz földre. Korábban, péntek délután az olasz külügyminiszter jelezte, hogy öt főváros (Párizs, Berlin, Lisszabon, Luxemburg és Helsinki) készen áll, hogy befogadja az összesen 53 külföldit. Ezek az európai kormányok azt szerették volna, ha a partra érés után „osztozkodnak”, Salvini pedig ragaszkodott hozzá, hogy deal nélkül nem engedi kikötni a hajót.

Az elmúlt két hétben, miközben a politikai kommunikáció és opportunizmus a Sea -Watch 3 félszáz utasának életével játszott, egyébként körülbelül kétszázan érkeztek, jóval diszkrétebb körülmények között Lampedusa szigetére.

Az elmúlt évben pedig több mint ezer ember halt meg az olasz partok közelében, hívta fel a figyelmet épp június 12-én két másik humanitárius szervezet, amely az utóbbi években a Földközi-tengeren végzett mentőakciókat.

Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) és az SOS Méditerranée a Salvini által korábban kipécézett Aquarius hajót üzemeltették, de 2018 végén lemondtak róla. Tavaly szeptemberben, számos nehézség után a hajót Marseille-ben blokkolták, a hivatalos indok szerint azért, mert nem tartotta be a nemzetközi jogi procedúrákat a segítségnyújtás során – az NGO-k szerint valójában politikai okokból.

A szervezetek tájékoztatása alapján az utóbbi egy évben, mióta Itália bezárta kikötőit a humanitárius hajók előtt, legalább 1151 férfi, nő és gyerek veszett a tengerbe a Földközi-tenger középső részén. További 10 ezer személyt erőszakkal vittek vissza Líbiába ugyanebben az időszakban.

Az MSF operációs vezetője, Anne-Marie Loof szerint „az európai kormányok válasza a humanitárius krízisre csak egyre rosszabb lesz”. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai alapján az útrakelők számára megnégyszereződött a halál kockázata. A civilek szerint az utóbbi hat hétben legalább 3800 lélekvesztő indult útnak az afrikai partoktól. Azt kérték a kormányoktól, hogy hagyjanak fel a civilek elleni büntetőakciókkal, és hozzanak létre sürgősen egy olyan rendszert, amely képes felkutatni és megsegíteni a bajba jutottakat, illetve egy működő kikötési protokollt.

Az IOM becslései szerint tavaly 2 299 ember veszett a Földközi-tengerbe, miközben kontinensünkre próbált jutni, idén június 27-ig pedig legalább 597 felnőtt és gyerek lelte halálát Európa kapujában.

(Le Monde, El País, Le Figaro)

 

Olvass tovább!