A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek vezetőit tömörítő Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa állásfoglalást adott ki az akadémiai kutatóhálózat átalakítására vonatkozó törvénymódosítási javaslatokról – melyekről az MTA honlapja szerint nincsenek különösebben jó véleménnyel.

A Tanács az állásfoglalást ellenszavazat nélkül, két tartózkodással fogadta el, tehát erős üzenet a kormánynak.

A testület kijelenti, véleménye szerint

„A javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek”

– vagyis a kormány figyelmen kívül hagyja az MTA-val folytatott tárgyalások eredményeit miközben a szervezet jövőjét befolyásoló törvényeket hoz.

A Tanács több témára bontva fogalmaz meg kritikát az akadémiai kutatóhálózatot illető törvénymódosítási javaslatokkal kapcsolatban, ezek a következők:

• alaptörvénybe ütköznek, mivel sértik az MTA tulajdonhoz való jogát
• nem biztosítják a kutatóhálózat finanszírozását, így annak működése ellehetetlenül
• a hálózatot irányító testület tagjait és elnökét a miniszterelnök nevezi ki, így nem biztosított a tudomány művelésének szakmai biztosítéka
• a megállapodással ellentétben nem biztosítják a kutatóhálózat egyben tartását
• nem biztosítják, hogy a tagintézmények vezetőit pályáztatással és az irányító testület szavazatainak minősített többségével jelöljék ki
• a gazdasági vezető miniszter általi kinevezésével nincs biztosítva a hálózat autonómiája
• a hivatkozott német rendszerrel ellentétben a módosítások kormányzati irányítást biztosítanak, a struktúrák veszélyeztetik a tudomány és a kutatás alkotmányosan garantált szabadságát.

„Mindezek alapján az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa felhívja a Kormányt, hogy az előterjesztést a Stratégiai Bizottság konszenzussal elfogadott és mindkét fél által aláírt határozati javaslatait követve dolgozza ki, mert az jelenlegi formájában nem teremt fenntartható és működőképes intézményi keretet a minőségi tudományos kutatások számára.”

Mint láthatjuk, a legtöbb, a Tanács által kifogásolt pont a kormányzati kontroll kiterjesztését szolgálja, hogy így nagyobb befolyással bírjon arra vonatkozóan, mit és hogyan kutathat az akadémiai hálózat.

Legutóbb május 6-án tárgyalt az Akadémia vezetése és a kormány képviselője, vagyis Palkovics László miniszter, melynek eredményeként az MTA-val a kormányzati várakozások ellenére nem sikerült elfogadtatni a kutatóhálózat átalakításának – lényegében piacosításának – terveit.

Akkor a miniszter ugyan újabb tárgyalási fordulókról beszélt, azonban valószínű volt, hogy a kormány inkább a szokásos módon, kétharmados törvénymódosítással oldaná meg a helyzetet, amit Palkovicsék módosítási javaslatai kedden alá is támasztottak.

Az Akadémiát az újabb tervezet kidolgozásába olyannyira nem vonták be a minisztérium részéről, hogy szombaton hivatalos Facebook oldalukon keresztül is aggodalmát fejezte ki, úgy tűnik jogosan, hiszen ahogy arról korábban spekuláltak az EP-választás után a kormány valóban benyújtotta a módosítás terveit.

A törvénymódosítási tervezetek egyébként nem csupán alkotmányellenességük miatt törvénysértők, de az Akadémiáról szóló törvények szellemében be kellett volna vonni az intézményt, hogy véleményezze őket – azonban, mint láthatjuk ezt nem történt meg.

Vasárnap a friss fejlemények miatt ismét tüntetnek az MTA-ért, délután kettőtől terveznek vonulást a Fővám térről az Akadémia elé.