Miután az MTI-nek sikerült Kövér László klímaváltozás miatt aggódó embereket és az agymosónak titulált, neki nem tetsző médiát érintő kijelentéseit helyesbítette, miszerint a házelnök is aggódik korunk legsúlyosabb környezeti kihívása miatt és félti az unokái jövőjét, ismét rájött, hogy egy prominens fideszes nem is azt mondta, amit – szúrta ki az Alfahír.
Ezúttal Szijjártó Péter külügyminiszter gondolatainak nem sikerült úgy kijönniük a miniszter száján, hogy az kényelmes legyen a kormánynak.
Ahogy tegnap mi is megírtuk – és ahogy arról az MTI is beszámolt – Szijjártó azt találta mondani az OECD párizsi értekezletén, hogy
„a kormányok feladata kordában tartani a béremelkedést, mert különben gyengül az adott ország versenyképessége és kevésbé lesz vonzó befektetőknek.
Ami feketén-fehéren azt jelenti, hogy a kormány előbbre helyezi a befektetők, cégek érdekeit a magyar munkásokéval szemben – ami persze eddig is látszott a kormány intézkedéseiből, mindazonáltal különös, hogy a miniszter ilyen nyíltsággal beszél erről a gazdaságpolitikai koncepcióról.
Erre a kormánynál és az MTI-nél is rájöhettek, ugyanis a Távirati Iroda ma kiadott egy helyesbítést, miszerint Szijjártó igazából azt mondta, hogy
„a kormányok feladata kordában tartani a munkaerőköltséget, vagyis a munkára rakodó adóterheket kell kordában tartani, mert különben gyengül az adott ország versenyképessége és kevésbé lesz vonzó a befektetőknek.”
Ez egyébként nüansznyi változást jelent, és nem is látszik különösebben, hogy ennek megfelelően dolgozna a magyar kormány, azonban a tényeken egyáltalán nem változtat, Magyarország ma valóban a befektetők és a – jellemzően külföldi – tőke szolgálatába van állítva.
Hogy az alacsony bérek mellett mivel növeli a versenyképességet a magyar kormány, arról korábban többször is írtunk. Például a 9 százalékos, egykulcsos társasági adóval. A társasági adót két éve csökkentette a kormány a nagy multiknak 19-ről 9 százalékra, míg a kis- és közepes vállalkozásoknak 10-ről 9 százalékra. Ez azt jelenti, hogy míg a személyek jövedelmük után ma egységesen 15, a nagy cégek csupán 9 százalékot adóznak. És ne felejtsük el az SZJA-mentességet sem, például a negyedik gyerek után járót, amellyel pont a leggazdagabbak vehetik ki a legtöbb pénzt, hiszen az a tőkejövedelmekre is 0 százalékos adókulcsot ad.
Vagy ott van a nagy multiknak adott adókedvezmények sora. A gazdasági szabadságharc jegyében a 2010 és 2018 között regnáló magyar kormány kétszer annyi vissza nem térítendő támogatást adott a nagy multiknak, mint az előző 8 évben a szocialista-liberális kormányok. És akkor a TAO-ról és más adókedvezményekről ne is beszéljünk, aminek következtében az előző bekezdésben említett társasági adóból effektíve 3-4 százalékot fizetnek csupán meg a nagy cégek. Miközben a kis- és középvállalkozásoknak kétszer, a magánszemélyeknek pedig háromszor több adót kell fizetniük.
