Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szociális munkások dolgát nehezítette meg a hajléktalan-kriminalizációs törvény

Ezen a télen kevesebb hajléktalan ember ment be éjjeli menedékhelyekre, mint az elmúlt három évben bármikor, annak ellenére, hogy a 2018 októberi, hetedik Alaptörvény-módosítás óta egyetemesen tilos Magyarországon hajléktalannak lenni. Egy kutatás szerint összességében csökken, Budapesten nő a hajléktalanság.

Fotó: Hóbor Zoltán a rendőri intézkedés közben. / Mérce

A Február Harmadika Munkacsoport 1999 óta minden évben egyszer felméri, hogy az adott pillanatban mennyien veszik igénybe a hajléktalan-ellátó intézmények szolgáltatásait, ez az egyetlen forrás, ami alapján sejtésünk lehet arról, hányan élnek hajléktalanságban Magyarországon.

Az idei felmérésben 8568-an vettek részt, február 3-án tehát legalább ennyien biztosan hajléktalanok voltak, számol be a kutatást végző munkacsoport vezetője, Győri Péter sajtótájékoztatójáról az Abcúg.  A megkérdezettek közül 6268-an éltek hajléktalanszállón, 2300 embert pedig az utcán értek el.

Győri szerint vélhetően a kedvező munkaerőpiaci mozgások következtében az elmúlt évben összességében csökkent a hajléktalanságban élő emberek száma, Budapesten azonban többen lettek. (A 8568 válaszadó 60%-a, 5166 ember vidéki volt.) A kutatás vezetője arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a direkt hajléktalanságból kikerülő emberek konténerekbe és tömegszállókra kényszerülnek a munkáért cserébe.

A szállások adatai szerint Budapesten kevesebb fedél nélküli ember vette igénybe éjjeli menedékhelyeket, mint az azt megelőző három év bármelyikében. A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy az októberi, hajléktalanságot az ország minden közterületén tiltó Alaptörvény-módosítás ezzel milyen összefüggésben áll.

A megkérdezettek mindössze 5 százaléka mondta, hogy a törvény hatására ment be szállóra, a többiek a téli hideg miatt keresték fel az intézményeket.

A törvény hatástalanságára utal az is, hogy a kérdőíves kutatás eredményei szerint a törvény életbe lépését követően Budapesten a megkérdezettek 46 százaléka, vidéki városokban 70 százaléka február közepét követően is az utcán éjszakázott. A válaszadók körülbelül harmadát figyelmeztették helyzetének jogkövetkezményeire.

A szállókat sok rászoruló tehát továbbra sem szívesen veszi igénybe, Győri Péter szerint azonban lett a hatása a törvénynek: a hajléktalan emberek félelme nőtt a hatóságok vegzálásától.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány elnöke szerint a hajléktalantörvény miatt egyrészt néhány aluljáróból eltűntek a hajléktalan emberek, másrészt a büntetéstől tartók vándorolni kezdtek, így a szociális munkások is alkalomszerűen találkoznak velük.

A kapcsolattartást és a munkát tovább nehezíti, hogy vannak, akik a rejtőzködést választották, magánkézben lévő területekre húzódtak.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, az érintettek szerint mi segítené őket helyzetükben: a válaszadók 80%-a szerint emberi lakhatásra volna szükségük, és arra, hogy a munkájukból meg tudjanak élni. A megkérdezettek közül sokan dolgoznak, de a munkabérük gyakran még ennivalóra sem elég. A többség szerint a büntetés nem megoldás, mindössze 10 százalék tartja jó ötletnek a hajléktalan emberek büntetését, foglalja össze az Abcúg.

Az Országos Rendőr-főkapitányság márciusban közölte, októbertől március 4-ig országszerte 338 esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést a rendőrség „életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabályainak megsértése miatt, míg ez a szám januárig már 298 volt. Ebből szintén arra lehet következtetni, hogy egy rövid kampányt követően a rendőrség sem látta értelmét a törvény kikényszerítésének.

Olvass tovább!