Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az izraeli ellenzék elismerte Netanjahu győzelmét

Frissítés (19:15) – A legnagyobb ellenzéki blokk, a Kék-Fehér Szövetség vezetői, az izraeli haderő vezérkari főnökéből politikussá lett Beni Ganz, illetve a korábbi pénzügyminiszter Jáir Lápid elismerték vereségüket a keddi parlamenti választások után. Bár az adatok 97 százalékos feldolgozottságnál a centrista ellenzéki tömörülés, és Benjamin Netanjahu jobboldali Likud pártja is 35-35 mandátumot szerzett, Netanjahu és jobboldali szövetségeinek megvan a kényelmes többséghez szükséges 65 mandátuma a 120 tagú Kneszetben.

Ganz és Lápid azt is megígérték, hogy a választások után a három pártból álló kék-fehérek nem fognak szétválni, közösen dolgoznak tovább. Lápid ígéri, „meg fogják keseríteni” a Netanjahu-kormányzat életét.

„Harctérré fogjuk változtatni a Kneszetet, és meg fogjuk mutatni, mit jelent az igazi alternatíva” – mondta.

Korábban írtuk – A keddi izraeli törvényhozási választások újra a jobboldali választói blokk győzelmét hozták. Bár a szavazatok 94 százalékos feldolgozottsága mellett Benjámin Netanjahu kormányfő jobboldali Likud pártja fej-fej mellett végzett az ellenzék legnagyobb erejével, a Beni Ganz vezette Kék-Fehér Szövetség, mindketten 35 mandátumot szerezve a 120 tagú Kneszetben, Netanjahu szövetségesei mégis jobban teljesítettek.

A majdnem teljes feldolgozottság mellett jobboldali partnereivel közösen a jelenlegi kormányfőnek 65 mandátumos kényelmes többség áll rendelkezésére.

Ugyanis az ultraortodox Shas és Egyesült Tóra Judaizmus 8-8 parlamenti széket szerzett, a nacionalista Jiszráél Béténu és a Jobboldali Szövetség 5-5, Móse Kálon pénzügyminiszter pártja pedig 4 mandátumot szerzett.

Az ellenzéki oldalon a Munkapárt 6, az arab Ta’al-Hadas 4, az arab-zsidó, szocialista Balad pedig épp csak átlépve a bejutási küszöböt, szintén négy mandátumot szerzett.

A tegnap esti exit pollok után még mindkét politikai tömb vezetője, Ganz és Netanjahu is győzelmet hirdetett, de ma hajnalra egyértelművé vált, hogy az egykori vezérkari főnök vezette kék-fehéreknek nem lesz lehetőségük kormánykoalíciót alakítani.

Netanjahu úgy szerezheti meg ötödik kormányfői megbízatását, hogy jó ideje komoly korrupciós botrányok közepén ül. A kampány során az izraeli legfőbb ügyész vizsgálatot is indított a kormányfő ellen, ennek részletei most a választások után szivároghatnak ki, és Netanjahu meghallgatása után akár vádemeléshez is vezethetnek.

A tegnapi választási forduló másik érdekessége az izraeli arab állampolgárok alacsony részvételi aránya: miközben 2015-ben az arab szavazók kétharmada voksolt, idén rekordalacsony a részvétel, délután 5-kor még csak az arab állampolgárok 25%-a jelent meg a szavazókörökben.

Mindez persze nem meglepő azok után, hogy a Netanjahu-kormány 2018-ban elfogadta a zsidó állam alaptörvényének „nemzetállami” módosítását, amely kizárja az arab állampolgárokat a teljeskörű jogokból, emellett – és részben emiatt – az arab állampolgárok körében idén sokkal meggyőzőbbnek tűntek a választás bojkottja melletti érvek.[1]

A választási nap vége felé az is kiderült, a Likud 1200 rejtett kamerával látta el aktivistáit, akik a többségében arab szavazókörökben használták azokat. A rendőrség már a keddi nap folyamán több tucatnyi ilyen kamerát kobozott el, de Netanjahu kiállt használatuk mellett.

Az egyre inkább jobbra tolódó, és tekintélyelvű beütésektől sem mentes Netanjahu a kampány tovább emelte a közel-keleti feszültséget, amikor bejelentette: ha nyer, hivatalossá teszi a Palesztin Területeken lévő zsidó telepek annektálását, ezzel a gyakorlatban is a Jordán folyóig terjesztve ki Izrael tényleges határait.

(Háárec, Jerusalem Post)

[1] – Ez a bekezdés utólag került be a cikkbe (PSZI, 9:55)

Olvass tovább!