„Ismétlődő szülés veszélye” miatt rúgtak ki egy állami alkalmazottat

„Ismételt szülés veszélyére” hivatkozva szüntették meg egy kismama szerződését egy országos állami szervnél, írja sajtóközleményében a Helsinki Bizottság. Az eset leírása folyamán csak „Dóra” néven emlegetett nő a jogvédő szervezetnek arról számolt be, megfelelő munkatapasztalata van a területen, főnökei szerint pedig munkájára minőségi panasz sem érkezett soha.

Dóra 2015-ben kapott állást a pontosabban meg nem nevezett országos állami szervnél, és egyszer már másfél éves szerződését is meghosszabbították újabb másfél évre. Most azonban azt mondták neki, felbontják vele a munkaviszonyt, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit.

Egy néhány hónappal később kiírandó, újabb gyakornoki pályázat ügyében biztatták jelentkezésre, ezt azonban nem nyerte el tavaly ősszel. Mikor arról érdeklődött, miért nem került kiválasztásra, az intézmény egyik osztályvezetője azt mondta Dórának, akinek akkor már újszülött kisgyermeke volt:

 valószínű, hogy […] újra elmenne szülni. Később egy volt kollégája is megerősítette, hogy az „ismétlődő szülés veszélye” az elutasításának oka.

Dóra ezek után fordult a Helsinki Bizottsághoz, mivel az eset miatt úgy döntött, bepereli az állami intézményt. A munkaviszony szerinte jogellenes megszüntetése miatt kártérítést, valamint másfél milliós sérelmi díj megfizetését kérik a jogvédő szervezet őt képviselő munkatársai, akik szerint az eset az egyenlő bánásmódra vonatkozó törvényeket, rendeleteket is sérti.

Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság ügyvédje azt mondta az esetről:

„önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelünk jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzák. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett.”

A Helsinki arra is felhívja a figyelmet, az eset nem egyedi, számos gyermeket vállaló alkalmazott futott bele ugyanebbe a problémába a közszférában is. Azonban Tóth szerint különösen figyelemre méltó, hogy éppen a „családvédelmi akcióterv” meghirdetése után, és a 2018-as „Családok évét” követően fordul elő ilyen durva diszkrimináció kismamák ellen:

„Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány.”

– mondta.

Címlapkép: MTI / Bruzák Noémi
Olvass tovább!