Ma elnököt választanak Szlovákiában, a politikai generációváltás a tét

Március 16-án, szombaton, reggel 7-től este 10 óráig szavazhatnak a szlovák állampolgárok a köztársaság ötödik államfőjéről. A 2014 óta hivatalban lévő államfő, a Andrej Kiska nem indult el a választáson egy második terminusért.

A választás kétfordulós, azaz a legtöbb szavazatot szerző két jelölt egymás ellen versenyezhet két héttel később a második fordulóban. Erre akkor nem lesz szükség, hogy ha már ma megszerzi egy jelölt a szavazatok több, mint 50%-át, ám erre az ország korábbi elnökválasztásain még nem volt példa, a szakértők pedig most sem tartják túl valószínűnek. A mai szavazásra 4,5 millió szlovák állampolgár jogosult.

A kormányzó Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) a legerősebb párt, jelöltjük pedig Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság szlovák energetikai alelnöke. Šefčovič-csal, a sikeres EU-s diplomatával január közepén állt elő a Smer, a miniszerelnök Robert Fico támogatásával hamar 20 százalék feletti népszerűséget szerzett a szavazók között, de ez azóta 16 körülire csökkent.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia nevű liberális párt jelöltjét, a pártalelnök Zuzana Čaputovát még májusban jelentette be. Az ő javára lépett vissza februárban Robert Mistrík tudós, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) jelöltje egy novemberi megegyezés alapján, melynek tartalma az volt, hogy kettejük közül a később esélyesebbnek tűnő megy tovább a választásokon. Mistrík visszalépésével Čaputová az élre tört, a legutóbbi közvélemény-kutatások közül volt, amelyik 50% fölöttire mérte a népszerűségét.

b, a parlamenti fasiszta párt, a Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke 8 százalék körül mozog, ám sok rejtőzködő szavazója lehet. Kotleba évekkel ezelőtt csak gyakorló náciként volt ismert, majd nyílt romaellenes politikájával mára sikerült pártját a népszerűségi listák 10%-os  második helyére tornáznia.

A kevésbé radikálisnak számító Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság tagja a másik figyelemreméltó, rendszerellenes jelölt Kotleba mellett. Harabin a 2006-os első Fico kormányban igazságügyi miniszter is volt, az utóbbi időkben pedig egyre inkább a nacionalista, kormánypárti Szlovák Nemzeti Párt támogatóit, valamint a rendszerellenes, összeesküvés-elméletekben hívő szavazókat próbálta megnyerni.

A szlovák és magyar politikusokból álló Most-Híd párt elnöke, a magyar származású Bugár Béla is indul szlovák állampolgárként. Bugárék 2016-ban két ellenfelével, a Smerrel és az SNS-szel kormánykoalícióra lépett, az azóta eltelt időszak pedig nem tett jót népszerűségüknek. Emellett Bugár bejutása a második fordulóba is már jó ideje esélytelennek tűnik a közvélemény-kutatások alapján.

A szlovákiai magyarok egy része által 30 év után is megbízott Híd-alelnöknek eleinte magyar versenytársa is volt. A Fidesz-szövetséges Magyar Közösség Pártja is indított jelöltet, a fiatal Menyhárt Gyula személyében, ám Menyhártról nagyon hamar kiderült, hogy esélytelen Bugárral szemben is, ezért visszalépett Robert Mistrík javára (aki pedig azóta a nemzeti-konzervatív párt által nehezen támogatható liberális Čaputová javára.

Bár a magyar kisebbségi ügyek témájának előtérbe hozására hasznos tud lenni az elnökválasztási kampány, ezúttal nem sok vizet kavart a téma, és egyik esélyesebbnek számító jelölt sem emelte ki a retorikájában. A magyar szavazoktra érdekes módon pont Čaputová ment rá a leginkább.  Egy komáromi kampánytalálkozóján támogatta a jogszerű szlovák-magyar kettős állampolgárság gondolatát, és a kisebbségek minél szélesebb nyelvhasználati jogát. A kisebbségi jogokat továbbra is csorbító, a magyarok és németek korábbi „kollektív bűnösségét” kimondó Beneš-dekrétumok kérdését nem kívánta megnyitni, mivel azok szerinte a múlthoz tartoznak. Orbán Viktor politikájáról pedig a Bumm.sk kérdésére így nyilatkozott:

„Arra törekszem majd, hogy jó és konstruktív viszonyt ápoljak minden szomszédos ország vezetőjével, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni mindazt, ami a magyar igazságszolgáltatással és a tudományos élettel történik”

Azonban úgy tűnik, hogy sokkal inkább a politikai-generációváltás a fő kérdés, ami mozgatja még a magyar szavazókat is. Čaputová, valamint a rendszerellenes jelöltek népszerűsége a politikai-hatalmi-korrupciós elittel való leszámolási szándékot jelezheti 1 évvel azután, hogy az ilyen ügyek feltárásáért gyilkosság áldozatává vált Ján Kuciak újságíró. Az eset mélyen megrázta Szlovákiát és az országos politikát, hatalmas tüntetések zajlottak, egy héttel később pedig lemondott Orbán-szövetséges Robert Fico Orbán-szövetséges kormányfő. A kormány viszont végül nem bukott meg, azóta Fico bizalmi embere, Peter Pellegrini vezeti az országot.

A Kuciak-gyilkosság hátteréről és utóéletéről itt olvashatod el cikkeinket.

Az elnökválasztás fejleményeiről a nap folyamán folyamatosan tudósítani fogunk.

Olvass tovább!