Múlt héten egy ún. Bérnyomásmérőt tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azzal a céllal, hogy rámutasson, mennyivel többet is kereshettek volna a közoktatásban dolgozó szakemberek, ha a kormány a minimálbérhez rögzítené a fizetéseket egy 2015 óta változatlan mértékű „vetítési alap” helyett.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pedagógus-bértábla alapját nem az évről évre növekvő minimálbér képezi, hanem egy a 2014-es minimálbér szintjén stagnáló vetítési alap. Miközben az előbbi idén már elérte a 149 ezer forintot, utóbbi csak a 101.500 forintos szinten maradt.

A kormány időről időre előáll azzal, mekkora bérfejlesztéseket hajtott végre a közoktatásban, január elején Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára idén 13 százalékos béremelésre számíthatnak, ám ahogy arra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még akkor rámutatott, ez a béremelés nem mindenkire vonatkozik. Csak azokra,

• akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni, mert a pedagógus-bértábla szerint még ennél is kevesebbet keresnének;
• akiket a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint háromévenként magasabb kategóriába kell sorolni;
• akik minősítésüket követően magasabb besorolási fokozatba lépnek.

A PDSZ szerint ez nehezen nevezhető ágazati béremelésnek, főleg hogy „a pedagógus-illetmények számításának alapja még mindig a 2014. évi minimálbér.”

Hogy mind a két nagy ágazati szakszervezet kifogásolja ezt a vetítési alapot, annak oka akkor érthető meg leginkább, ha ránézünk, mennyi pénztől is esett el egy-egy konkrét pedagógus 2015 óta a bérszámítási mód miatt.

A bérnyomásmérőt használva, a 24.hu kiszámolt néhány példát, pályakezdő és a pályán hosszabb ideje dolgozó pedagógusok szempontjából is, és azt találta, hogy az elmúlt négy évben alsó hangon is másfél milliós bérkiesést okozhatott a kormány számítási módja.

Egy viszonylag kezdőnek számító, Pedagógus I. besorolással rendelkező, 4-esből 5-ös fokozatba lépő pedagógus 2015. január 1-e és 2018. december 31-e között 1.440.924 forinttal kereshetett volna többet, ha fizetése nem a vetítési alaphoz, hanem a minimálbérhez lenne rögzítve.

Ahogy haladunk felfele a pedagógusi ranglétrán, úgy emelkedik ez a különbözet is. Egy Mesterpedagógus minősítéssel, 14-15-ös fokozattal rendelkező, tehát a pályán legalább 14 évet már eltöltött pedagógus ugyanebben az időszakban

több mint 2,5 millió forinttal keresett kevesebbet a kormányzati számolási mód miatt.

A bérnyomásmérő közlésekor a PSZ azt írta:

„Az adatok sokkoló hatásúak lesznek, ezért azt reméljük: a pedagógusok ráébrednek arra, hogy összefogással, a szakszervezet taglétszámának növelésével a bérharc is eredményesebb lehet!”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 11-én már sztrájkbizottságot is alakított, amelynek követelései között szerepel ennek a helyzetnek az orvoslása: azt szeretné elérni a PDSZ, hogy a pedagógus-illetmények számítása a mindenkori minimálbérhez legyen kötve. Emellett a pedagógusok és diákok munkaterhelésének csökkentését, illetve az intézmények autonómiájának visszaállítását is kéri.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a Mércenek tegnap arról beszélt, a március 14-re várható közigazgatási figyelmeztető sztrájkhoz egy kétórás szolidaritási akcióval ők is csatlakoznak, ezután döntik el, hogy a közoktatási sztrájk ügyében hogyan lépnek. Mint ismeretes, Boros Péterné a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke kedden jelentette be, eredménytelen sztrájktárgyalások esetén március 14-én figyelmeztető sztrájkot tartanak a kormányzati, önkormányzati és szociális szférában is.