Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Végleg lemondhat a kormány az Elios-projekt uniós finanszírozásáról

Úgy tűnik, a kormány meg sem próbálja megtéríttetni Brüsszellel az Elios-projektet, miután nem látja esélyét annak, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot a közvilágítási beruházások jogszerű megvalósításáról – írja blogján Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője több egymástól független magyar és uniós forrás egybehangzó állításaira hivatkozva.

Ez végső soron azt jelentené, hogy nem kerülne pótlásra az OLAF által vitatott Elios-projektre a magyar költségvetésből megelőlegezett összeg.

Az uniós támogatások finanszírozása ugyanis technikailag azt jelenti, hogy az elnyert támogatásokat a magyar költségvetés megelőlegezi a nyerteseknek, és utólag kérvényezi azok megtérítését az Európai Bizottságnál, ahonnan aztán a számlák fedezete utólagosan megérkezik. Ilyen benyújtásra a hétéves költségvetési ciklus végső lezárásáig van lehetőség.

Jávor Benedek forrásai szerint mivel a kormány képtelen volt meggyőzni a Bizottságot, hogy az OLAF-jelentés megalapozatlan, és az Elios-beruházások szabályszerűek voltak, ezért kivette Tiborcz István közvilágítási beruházásainak számláit abból a csomagból, amelyet most utoljára van lehetősége benyújtani a 2007-2013 közti projektek után – magyarán nem igényel uniós támogatást az Elios-projektekhez.

A kieső pénz így mintegy 13 milliárd forintra rúg, és ha valóban igaz, hogy a kormány feladta a Tiborcz-féle bizonyítvány magyarázásának lehetőségét, ezt a magyar adófizetőknek kell majd pótolniuk.

Ma írt arról az Átlátszó, hogy Jávor közérdekű adatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM). Előbbi arra hivatkozva utasította el igénylését, hogy az OLAF ajánlása feljelentésnek minősül, ezért az ügyiratok részét képezi, így az abba való betekintésre csak az jogosult, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Míg az ITM azzal a kifogással élt, hogy ők nem adatkezelők, és a jelentés közzétételéhez különben sem fűződik nyomós közérdek.

Ahogyan arra Jávor rámutatott, az ITM levelében nem tért ki arra, hogy szerintük a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios jelentéshez pedig miért nem.

Címlapkép: Pixabay, VonSinnen
Olvass tovább!