Az EP szerint már nem Maduro Venezuela elnöke

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament döntést hozott többek között arról, hogy az egyre mélyebb válságba süllyedő Venezuelában az eddigi elismert elnök, Nicolas Maduro helyett a nemzetgyűlés elnökét, Juan Guaidót ismeri el a dél-amerikai állam ideiglenes elnökének – írja az Azonnali.

Madurot, az országot a népszerű baloldali vezető, Hugo Chávez 2013-as halála óta irányító elnököt 2018-ban kétharmados többséggel választották elnökké a következő hat évre, azonban a választásokat, melyeken a részvétel igen alacsony volt, sokak szerint elcsalták, így már tavaly is akadtak, akik szerint Maduro nem legitim vezetője Venezuelának.

Az országban egyre mélyülő gazdasági és politikai válság közepette az elmúlt években elképesztő méreteket öltött a hiperinfláció, és habár az ország jelentős olajkincs fölött rendelkezik, az élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint a rendszer egyre autoriterebb jellege miatt mintegy hárommillió ember hagyta el az országot az utóbbi években.

A karhatalmi elnyomás ellenére az utóbbi hónapokban hatalmas demonstrációkon követeltek előbb reformokat, majd az elnök távozását Maduro kritikusai, január 23-án pedig a törvényhozás elnöke, Juan Guaidó kinevezte magát átmeneti elnöknek.

A nemzetközi közösség változatosan fogadta a bejelentést, az Egyesült Államok, mely tradicionálisan igyekszik minden lehetséges eszközzel a baloldali dél-amerikai rendszerek ellen harcolni, nem habozott támogatásáról biztosítani a kétes legitimációval felruházott Guaidót.

Maduro pedig nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem, mikor kijelentheti hogy az ellene folyamatban lévő puccs a CIA műve, ahogy az korábban többször, például Chilében is történt Allende eltávolításakor.

Az Egyesült Államok szerepének tisztázását az sem segíti túlzottan, hogy John Bolton, a Guaidó „ideiglenes elnököt” támogató Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója azt fejtegette, milyen hasznos is lenne a venezuelai rendszer megdöntése, mert akkor amerikai olajcégek termelhetnék ki a dél-amerikai országban az olajat.

Mire válaszul a Madurot támogató média rögtön elkezdett a demokrácia helyett az olajért és tőkései gazdasági érdekeinek érvényesítéséért puccsoló Egyesült Államokról beszélni, Bolton szavai alapján nem minden alap, és leginkább nem minden előzmény nélkül.

Az USA mellett több európai ország – köztük Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság – ultimátumot intézett Madurohoz, miszerint amennyiben Venezuelában nem írnak ki új választásokat, az önjelölt ideiglenes elnököt fogják legitimként elismerni.

Maduronak azonban esze ágában sem volt elfogadni az ultimátumot, gyerekesnek titulálta és visszautasította.

A csütörtöki szavazáson az Európai Parlament – mely 2017-ben a gondolatszabadságért járó Szaharov díjat a Venezuelában bebörtönzött politikai foglyoknak és az ellenzéknek adományozta – nagy többséggel megszavazta, hogy

a továbbiakban Guaidót tekinti az ország ideiglenes elnökének.

A szavazáson magyar részről Meszerics Tamás LMP-s, valamint Jávor Benedek párbeszédes képviselők nem támogatták Guaidót, ahogy több baloldali, valamint némiképp zavarbaejtő módon szélsőjobboldali parlamenti tömörülés is a magát baloldaliként aposztrofáló Maduro támogatása mellett szavazott.

Miközben a nemzetközi közösség egyre nagyobb része pártol el az Oroszország, Kína, Törökország és több más, nyugaton kétes megítélésű állam által továbbra is támogatott Madurotól, Guaidó – saját állítása szerint – már a hadsereg vezetőivel tárgyal.

Maduroék pedig pánikszerűen igyekeznek megszabadulni az ország aranytartalékaitól hogy a nemesfémek árából stabilizálják a gazdaságot, amit a válságban, és az abból esetleg kialakuló puccsban érdekelt USA igen rossz szemmel néz, Marco Rubio szenátor konkrétan szankciókkal fenyegette az aranyból vásárolni készülő Egyesült Arab Emírségeket.

via Azonnali
Olvass tovább!