Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Idén már kevesebb kafetéria-elem közül választhatnak a munkavállalók, vagy kérhetik bérként

Tavaly nyáron fogadta el a kormány a 2019-re vonatkozó adótörvény módosításokat, melyeknek része a munkáltatói és munkavállalói oldalnak egyaránt kedvező kafetéria-rendszer átalakítása is. A kedvezmény lényege eddig az volt, hogy minden kafetéria-elemre (például lakás vagy diákhitel törlesztés, lakhatási támogatás) 0%-os adókulcs volt érvényes,

január 1-től azonban hirtelen 81,97%-os adókulccsal adóznak majd, de az eddig 40,71%-os adóteherrel adózó Erzsébet-utalvány, étkezési utalvány és iskolatámogatási utalvány adóterhe szintén 81,97%-osra ugrik.

Ugyan még nagyon az év elején vgyunk, így nem láthatjuk pontosan, mely cégek hogyan oldják majd meg a megadóztatott béren kívüli juttatások esetleges kiesését, az e heti HVG Gazdaság rovatának nyilatkozó Fata László jutattási szakértő szerint jelenleg két irány tapasztalható: azok a cégek, amelyeknél 2018-ban volt kafetériakeret választható elemekkel, jellemzően 2019-ben is megtartják ezt, de felülvizsgálják a kínált elemeket,

vagyis sok helyen szűkül a kínálat a kedvezményesen adható juttatások számának drasztikus csökkenése miatt.

Sok munkáltató pedig felkínálja a munkavállalóinak a kafetériakeret részben vagy egészben való kifizetését bérként. Azok a cégek pedig, amelyeknél nem volt rendszeres keret, csak alkalmankénti jutattások, egyedi megoldásokat terveznek.

Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) azonban még tavaly novemberben hívta fel a figyelmet, hogy a béren kívüli juttatások béresítése elsőre jól hangzik, mivel ebből arra következtethetünk, hogy több lesz a bér, a kézhez kapott fizetés összege azonban csökken.

Az EVDSZ közép- és nagyvállalatokra vonatkozóan kiszámította, hogy még ha a munkáltató a legkorrektebben jár is el, vagyis ugyanakkora összeggel növeli a dolgozók bérét, mint amennyit eddig a béren kívüli juttatásként kapott, a munkavállaló akkor is havonta 30 ezer forinttal kevesebb pénzt kap.

Egy másik ellenérv szerint pedig bár az emberek értékelik a fizetésemelést, hamar hozzászoknak, vagyis megszűnik a motiváló hatás, és ezzel együtt a munkáltatói gondoskodás is eltűnik. Egy ilyen lépés teljesen rugalmatlan javadalmazási rendszert eredményez, ezzel szemben viszont a bér és a juttatások külön tartása átláthatóvá teszi a bérezési struktúrát és a bérfejlesztést – írja a Portfolio.

A legkisebb rossz valószínűleg az egyéni juttatások kidolgozása lenne: vagyis a munkáltatónak fokozottan oda kellene figyelnie a kafetéria meghatározásánál a munkavállaló pozíciójára, korosztályára, élethelyzetére, és még sorolhatnánk.

Értelemszerűen nem ugyanaz az igénye egy pályakezdő fiatalnak, mint mondjuk egy harmincas éveiben járó, egyedülálló anyának, aki egy vidéki üzemben dolgozik. Neki sokkal inkább a megélhetését kell támogatni, mint mondjuk egy negyvenes középvezetőnek, aki ki tudja használni a SZÉP-kártya által biztosított  kikapcsolódási lehetőséget. És megint más igényei lehetnek egy ötvenes éveiben járó munkavállalónak, aki már a nyugdíjon és az egészségmegőrzésen gondolkodik.

Kérdés persze, hogy mely fontos kafetéria-elemek maradtak adómentesek, és hogy a munkáltatók továbbra is felkínálják-e azokat, amelyeknek hirtelen 81,97 százalékos lett az adóterhe.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége tud olyan cégekről, amelyek a magasabb közterhek ellenére terveznek megtartani kafetériaelemeket, a szövetség azonban úgy véli, néhány támogatott juttatást (például a munkavállalói mobilitást vagy öngondoskodást célzó kedvezményeket) meg kellett volna tartani.

(Forrás: HVG / portfolio.hu / Mérce)

Olvass tovább!