Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Puzsér Róbert nem náci, hanem hülyeségeket beszél

Az elmúlt napokban Setét Jenő cigány polgárjogi aktivista Facebook-posztja után téma lett, hogy Puzsér Róbert náci-e, mert azt gondolja, fel kell lépni a megélhetési gyerekvállalás nevű dolog ellen. Puzsér egy olyan toposzt elevenített fel, ami már 2012-ben is baromság volt, de 2018-ban tényleg csak az urbanlegend blog hasábjaira fér fel.

Puzsér az ATV-ben a vita kapcsán azt mondta el, hogy a cigányságnak magának vannak szociokulturális sajátosságai, ő azért vetne ki adót, hogy ne szüljenek gyereket a cigányok, és lényegében körülírta azt, hogy a cigányság pénzért szül.

A valóság viszont ennél könyörtelenebb. Ma Magyarországon a leggazdagabb emberek kétszer annyi támogatást kapnak a gyerekük felneveléséhez, mint a legszegényebbek, a családi pótlék összege pedig 10 év óta változatlan, 12 ezer forint havonta egy gyerek után. Mivel a segélyezés lényegében megszűnt Magyarországon – leginkább átkonvertálódott a családi adókedvezménybe, amiből jövedelemarányosan lehet részesülni –, az, aki ma megélhetési gyerekvállalásról beszél, azt mondja, hogy emberek szánt szándékkal azért szülnek gyereket, hogy ezért havonta 12 ezer forintot kapjanak.

Azért azt kijelenthetjük, hogy ez teljesen abszurd elgondolás.

Ez az elgondolás már csak azért is baromság, mert ha ez valóban „biznisz” lenne, akkor azután, hogy a családi pótlék reálértéken 10 év alatt majdnem felére csökkent, elkezdene csökkenni a szegénységbe születő gyerekek száma is. Hiszen a „biznisz” már annyira nem éri meg. Csakhogy ilyen változást nem látunk.

Puzsér gondolatával viszont az a gond, hogy ha a családi pótlékot elvesszük, egyszerűen a gyerekektől vesszük el a pénzt.

Még ha a leginkább csak rasszista történetmesélésben létező gonosz szülőket képzeljük el, ott is nagyobb eséllyel jut étel a gyerek asztalára, ha van pénzük.

Puzsér egyébként nem gonoszságból vagy rasszizmusból hozza vissza ezt a rasszista toposzt, hanem azért, ahogy el is mondja, mert szerinte kevesebb „döngölt padlóra születő” gyereknek kéne megszületnie, és ahogy kifejti, szerinte „Kelet-Magyarországot” fel kéne emelni a polgárosodott Magyarország szintjére.

Ezzel én is tökéletesen egyetértek, még ha nem is így fogalmaznám meg (kérdés például, mit jelent a polgárosodott Magyarország 2018-ban?), hanem inkább úgy, hogy olyan Magyarországot képzelek el, amely megadja a lehetőséget a legnagyobb szegénységbe születő gyereknek is a felemelkedésre.

Csakhogy ehhez például a családi pótlék összegét, illetve azoknak a támogatásoknak az összegét, amelyeket a legnehezebb helyzetben lévő szülők is igénybe vehetnek, radikálisan növelni kéne. Ugyanis abból jut ezeknek a szegénységben élő gyerekeknek.

Egy másik rasszista toposszal leszámolva érdemes kimondani, hogy ha a jó helyre, a felzárkózásra, kitörésre, felemelkedésre jutó pénzek egy része el is vész, akkor is jobban járunk, mintha semmi sem jutna a legszegényebbeknek. Pontosan azért, amit Puzsér mond, hogy a nyomor logikája minél kevésbé öröklődjön tovább.

Ha az állami pénz egy része megszünteti a nyomor logikáját akár pár embernél, azzal generációkra tudunk előnyt szerezni Magyarországnak. Míg ha nem jut ezeknek az embereknek pénz, akkor bezárulnak a lehetőségek. Mert a tanuláshoz kell szabadidő, buszjegy, könyv, írószer, teli gyomor és sok minden, ami pénzért vásárolható. Ha pedig esély sincs, hogy erre egy gyereknek legyen pénze, akkor biztosan újratermelődik a szegénység. Tehát megéri még egy hibás rendszert is üzemeltetni, ha legalább jut valami oda, ahova kell.

Emellett azt is tudjuk, hogy egyszerűen szinte semmit se költünk segélyezésre, és sose költöttünk kiemelkedően sokat erre. Tudjuk azt is, hogy a rendszerváltás utáni integrációs programok nagy része a korrupció áldozata lett, de a Farkas Flórián nevű Híd a munka világába program az elmúlt 8 évben bizonyosan.

Puzsér harmadik, az ATV-s beszélgetésben nem, csak egy 2012-es videóban kimondott mondatára is reagálnék.

Nem jó kivenni a cigány gyerekeket a családjukból. Anyám a gyerekvédelemben dolgozott, és tudom, az erőszakos szocializáció, a szülőktől való elragadás az életkörülményektől függetlenül hatalmas seb, ami gátolja az integrációt.

Ha egy gyerek a családjával nő fel, sokszor a szegénységet is ellensúlyozó körülmény tud lenni, viszont egy ilyen trauma, mint a családtól való elszakítás, a legtöbbször meggátolja, hogy a jobb körülmények sikert tudjanak elérni. Azt pedig csak mellékesen teszem hozzá, hogy annak az infrastruktúrának a félépítése, amely a cigány gyerekek bentlakásos iskolahálózatát megteremtené, nem kerülne sokkal kevesebb erőforrásba, mint mondjuk a családban hagyni a gyerekeket, és megfelelő oktatást és szociális munkát biztosítani ezeknek a családoknak.

A kérdés pedig még mindig az, hogy milyen Magyarországban akarunk élni 20 év múlva? Olyanban, ahol a nyomor és a szegénység egyre durvább gettósodást eredményez, amelynek egyébként már ma se csupán a cigányság az áldozata. Vagy olyat, ahol a lehetőségek megnyitásával szép lassan csökken a gettósodás, a nyomor továbböröklése?

Ha az utóbbit akarjuk, akkor erre bizony pénzt kell áldozni, direkt támogatásokban, pénzt kell áldozni az egészségügy és az oktatás fejlesztésében, és pénzt kell áldozni a szociális munka radikális kibővítésével.

Ugyanakkor teljesen felesleges azt mondani Puzsér Róbertre, hogy rasszista vagy náci lenne, ezek a kijelentések nem igazak így, és csak arra jók, hogy megerősítsék Puzsért abban, hogy valamiféle igazságharcot vív, holott csak rossz ötleteket hajtogat. Inkább meg kellene győzni Puzsér Róbertet is, hogy ne támogasson ilyen javaslatokat.

Olvass tovább!