Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gruevszkiről kérdezték Orbánt a Parlamentben, röhögés volt a válasz

Nagyszerű nap virradt a Parlamentre, mindig örömre ad okot, mikor – ahogy ma is – a miniszterelnök tiszteletét teszi az Országgyűlés ülésén, ilyenkor ugyanis lehetőség van azonnali kérdéseket intézni a kormányfőhöz, melyeket neki meg is kell válaszolnia – még ha a kérdéseket feltevő képviselők nem is mindig elégedettek a válasszal.

Elsőként Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese kérdezte fel Orbánt a Gruevszki-ügy kapcsán.

Harangozó két, állítólag népszerű teóriát vázolt fel Nikola Gruevszki macedón ex-miniszterelnök Magyarországra menekülésével kapcsolatban:

  1. a külügy intézte az akciót Moszkva felkérésére,
  2. a külügy intézte Orbán személyes felkérésére

– magyarán mindenképp benne kellett, hogy legyen az ügyben az államapparátus, tekintve, hogy a külügy autóin, a külügy embereinek kíséretében utazott Magyarországra a hazájában jogerősen elítélt, bukott kormányfő – de talán még a titkosszolgálatok is segítették. Harangozó arra volt kíváncsi, ki hozta meg a döntést.

Harangozó emlékeztetett, a kormany.hu-n olvasható információk szerint Magyarország kormánya a 2014-18 közötti időszakban huszonnyolc alkalommal nyilvánította ki Macedónia Európai Uniós tagságának, valamint NATO-tagságának támogatását – ehhez kapcsolódóan érdeklődött a miniszterelnöknél, továbbra is támogatja-e a balkáni ország ezen törekvéseit.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke válaszában kifejtette, továbbra is támogatják Macedónia felvételét mind az EU-ba, mind a NATO-ba –

habár ennek némiképp ellentmond, hogy Magyarország jelenleg olyannyira nem bízik az ország igazságszolgáltatási rendszerében, hogy menedékjogot biztosított a súlyos gazdasági bűncselekményekkel és ellenzékiek lehallgatásával vádolt volt miniszterelnöknek.

Orbán kifejtette, Magyarország kormánya hálás Macedóniának, mivel a menekültválság idején szintén építettek kerítést a déli határukra, így segítettek Magyarországnak megállítani a migránsokat.

Ezután nem felejtette el megemlíteni, többek között azért kellett Gruevszkinek elmenekülnie országából, mert a Soros-féle hálózat – mely korábban kórusban támadta Macedónia kormányát és az akkori miniszterelnököt – tagjai veszélyesekké váltak rá saját hazájában bukását követően.

Orbán úgy véli, Macedóniában politikai játszmák zajlanak, melyekben az igazságszolgáltatás is részt vesz, ebbe azonban Magyarország nem avatkozik bele. Csupán a tisztességes eljárás lehetőségét biztosítja Gruevszkinek, hogy minden vonatkozó jogszabály betartásával megfelelő menekültügyi eljárásban részesülhessen,

erre pedig Magyarország szövetségesei mindenhol, de különösen a Balkánon számíthatnak

– vagyis minden bizonnyal más, a Fidesszel szövetséges bukott külföldi politikus is számíthat a magyar kormány kegyeire, amennyiben hazájából menekülnie kell.

Harangozó ezután szóvá tette, érdekes szövetségese Orbán Macedóniának, tekintve, hogy szövetségesek nem szoktak elítélt bűnözők külföldre szöktetésében segíteni, emellett megkérdőjelezte az eljárás szabályosságát is, emlékeztetve arra,

maga Orbán írta alá anno a többek között Macedóniát, Montenegrót, valamint Szerbiát biztonságos harmadik országnak minősítő rendeletet,

illetve az sem bizonyított, hogy akár Montenegróban, akár Szerbiában üldöztetésre kellett volna számítania a volt macedón miniszterelnöknek – vagyis az eljáró hatóságok törvénytelen döntést hoztak.

Orbán viszontválaszában ismertette Harangozóval a rendszert, miszerint menekültügyi eljárásokat nem a kormány folytat le, így minden menekültügyi döntés mentes a politikai befolyástól. Válaszát általános derültség, illetve taps fogadta.

Harangozóval hasonló hévvel próbálkozott a lehetetlennel a Demokratikus Koalíció képviselői, Vadai Ágnes és Arató Gergely, mikor a Gruevszki-ügyről kérdezték a miniszterelnököt.

Vadai ismertette az Országgyűléssel véleményét, miszerint Magyarország az első ország a világtörténelemben, melynek kormányfője embercsempész – amit mi sem bizonyít jobban, hogy Gruevszki minden átvilágítás és ellenőrzés nélkül egyből Budapestre jött, hovatovább, a külügy emberei csempészték be, mint illegális migránst. Ezután még egyszer

Orbán fejéhez vágta ítéletét, miszerint

„Ön a világ első embercsempészkormányának a feje.”

Ezután feltett néhány kézenfekvő kérdést, afelől érdeklődve,

  • vajon a miniszterelnök Soros megbízására állt-e embercsempésznek?
  • vagy sokat fizetnek a menekülő miniszterelnökök a biztonságukért?
  • Orbán is fizetne annyit, mint Gruevszki?
  • Esetleg Putyin adta parancsba, hogy be kell fogadni?

Majd a képviselő feltette a végső kérdést, miszerint

„önt hova fogja elküldeni [Putyin] ha menekülnie kell?”

Orbán válaszképp ismertette álláspontját, miszerint a magyar hatóságok a jogszabályok keretei között, szabályosan jártak el, és így fognak tenni a jövőben is.

A DK-s Arató Gergely kapta meg a viszontválasz lehetőségét, aki tovább szapulta Orbánt, mondván, péntek óta elvesztette a bátorságát, mivel a korábbiakkal ellentétben Gruevszkit immár nem meri szövetségesének nevezni – holott korábban így tett a rádióban.

Arató több bátorságot követelt a miniszterelnöktől, azt követelve, mondja el hogy a kormány miért vett részt egy elítélt bűnöző Magyarországra szöktetésében, majd

felszólította, fizesse be a kormány – mint bevándorlást támogató szervezet –  nevében a bevándorlást támogató szervezetekre kivetett különadót.

Orbán ezzel szemben visszautasítja a vádakat, melyek törvénytelenség elkövetésével vádolnak bármely kormányszervet, továbbá felhívja a figyelmet, azok támadják most a kormányt, akik a bevándorlás pártján álltak mindig is,

számonkérve hogy Ahmed H-nak szívesen nyújtanak segítséget, miközben Gruevszkinek nem támogatják a befogadását.

Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa felemlegette Orbán fontos gondolatait, miszerint az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel, illetve sokszor hangoztatja, hogy mi, magyarok magunk kell, hogy eldöntsük, kivel szeretnénk együtt élni. Majd felsorolta, hogy Orbán az elmúlt években többek között

  • Gaith Pharaon, pénzmosással és korrupcióval vádolt, nemzetközileg keresett bűnözővel,
  • Zaid Naffa, Pharaon terrorátvilágításon megbukott barátjával,
  • Aszad elnök embereként Rogán letelepedési kötvényével Magyarországra jött Atiya Khoury-val,
  • valamint a hazájában két év letöltendőre ítélt Gruevszkivel

szeretne együtt élni, de nem felejtette el megemlíteni Szafarovot, a baltás gyilkost, akit Magyarország kiadott Azerbajdzsánnak – ahol az örmény katonatársa miatt elítélt bűnözőt nemzeti hősként szabadon engedték.

Szabó meglátása szerint Orbán Magyarországot bűnözők és terroristák lerakatává tette, továbbá megkérdezte, ha tiszteli más államok szuverenitását, akkor miért avatkozik azok belügyeibe.

Orbán továbbra sem adott érdemibb választ, mint korábban, azonban felemlegette, hogy míg a legtöbb emlegetett személy letelepedett nálunk, addig Szafarov hazament.

Szabó erre válaszában felszólította a miniszterelnököt, hogy szégyellje magát, mikor konkrét kérdésekre mosolyogva, vállat rángatva válaszolja a semmit.

Erre Orbán még egyszer elismételte, hogy a magyar hatóságok szabályosan jártak el, azonban

ezen kijelentés komolyan vehetőségét némiképp erodálta, hogy közben el-elnevette magát.

A teljes ülésről készült felvételeket itt lehet megnézni:

és itt:

Címlapkép: MTI
Olvass tovább!