A kormány által benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében 22 ünnepnapon lenne tilos a közterület-használat számos szimbolikus helyszínen, ahol csak a kormány szervezhetne innentől kezdve ünnepséget, rendezvényt az adott napokon. A módosításban rejlő buktatókról és következményekről az Átlátszó készített összefoglalót.

Budapesten a tiltás főleg a belvárost érintené, a Kossuth Lajos tér minden ünnepnapon tiltott terület lenne, de a rakpart, a Nemzeti Múzeum környéke és a Hősök tere is le lenne zárva a tüntetések elől bizonyos ünnepnapokon. A Kossuth téren 23 ünnepi alkalom idején lenne tilos a tüntetés, többek közt olyan ünnepnapokon is, mint Jászkun önmegváltásának emléknapján, a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapján, vagy az egész adventi és karácsonyi időszak alatt.

Ahogy az Átlátszó kiemeli, a módosítás értelmében nemcsak akkor lenne tilos ezeken a helyszíneken tüntetni, ha ott tartják az állami rendezvényt, hanem például március 15-én akkor is tilos lenne a Kossuth téren gyülekezni, ha az állami ünnepséget a Nemzeti Múzeum előtt tartanák, és a Parlament előtti tér teljesen üres lenne.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának elemzése szerint az elmúlt két és fél év 3200 bejelentett tüntetése közül 164-et a Kossuth téren tartottak, ezekből 42-t érintett volna az új módosítás.

Tehát az elmúlt évek Kossuth téri tüntetéseinek a negyedét nem tarthatták volna meg, vagy más helyszínt kellett volna választani.

A törvénymódosítás szövege számos jogi, logikai és nyelvi hibát is tartalmaz, az egyik legsúlyosabb, hogy közterület-használatról beszél gyülekezési jog helyett, márpedig a közterület-használat kifejezés nem a tüntetésekre vonatkozik, hanem például a karácsonyi vásárokra. Az Átlátszó szerint ez ahhoz vezethet például, hogy egy bíró úgy értelmezi a módosítást, hogy annak semmilyen következménye se lenne a tüntetésekre és megemlékezésekre.

További hibának lehet azt is értékelni, hogy ezekről a tiltásokról a törvény szövege értelmében nem is a kormány, hanem az önkormányzatok dönthetnek, mivel az adott napokon ezek a közterületek átminősülnek magánterületté, a tulajdonosuk pedig a fővárosi vagy kerületi önkormányzat. Tehát a kormánynak is az önkormányzatoktól kellene engedélyt kérni az állami rendezvények megtartásához a tiltott területeken. Ez azonban az ellenzéki tüntetések szempontjából nem jelent nagy különbséget, így is politikai alapon dőlhet el, meg lehet-e tartani egy demonstrációt vagy sem. Ez az Átlátszó szerint megengedhetetlen: „megemlékezni és tiltakozni mindenkinek joga van, függetlenül attól, hogy ez a város vagy a kerület vezetőinek tetszik-e vagy sem.”

Az Átlátszó cikke összegyűjtött számos súlyos elírást is a szövegben (például Báthori utcának írták a Báthory utcát), de a legsúlyosabb probléma a törvénymódosítással nyilvánvalóan az, hogy

„egyértelműen sértené a gyülekezési jogot, mert indokolatlanul, mindenféle mérlegelés nélkül tiltana tüntetéseket.”

Ez ellentmond az Alaptörvényben és az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett irányelveknek is.

A törvényt december 10-11-én fogadhatja el a Parlament.

(Átlátszó)