A 2010-es kormányváltás, de még erőteljesebben a „munkaalapú társadalom” 2014-es meghirdetése óta a fideszes retorika egyik fontos eleme, hogy a kormány segélyek helyett munkát akar biztosítani az embereknek. Sok esetben ez csak közmunkát jelent, amely kiváltotta a korábbi munkanélküli segélyezési rendszert, ám emberi megélhetés biztosítására mégsem alkalmas. Emellett a kormány rengeteg más szociális támogatási formát is megszüntetett, a lakásfenntartási támogatástól az adósságkezelési szolgáltatásig.
A megmaradó transzferek sok esetben kormányzati hatáskörből a helyi önkormányzatok vállára került át, mások összege pedig jó ideje nem növekedett, amire kiváló példa az egy évtizede változatlan mértékű családi pótlék.
A kormány egyik érve, hogy a segélyek valójában nem is segítik az emberek megélhetését, csupán semmittevésre ösztönzik őket. Az Eurostat nemrég napvilágra hozott statisztikái azonban cáfolják a segélyek hatékonyságát megkérdőjelező állításokat.
Az adatok szerint 2017-ben a szociális juttatások 46,4 százalékkal csökkentették a szegénységnek kitettek számát, és ezzel uniós szinten nálunk van a harmadik leghatékonyabb segélyezési rendszer.
Nálunk csak Finnországban és Dániában látja el funkcióját a szociális védőháló, előbbi esetében 56,9, utóbbiéban pedig 50,9 százalékban csökkentették a segélyek a szegénységnek való kitettséget.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a NER-ben jelentősen csökkent a magyar rendszer hatékonysága.
Ha ránézünk az idősoros adatokra, akkor azt látjuk, hogy 2007-ben a transzferek még 58,02 százalékkal csökkentették a szegénységnek való kitettséget, a Fidesz-kormányzás kezdetén, 2010-ben pedig 56,7 százalékkal. A jelenlegi 46,4 százalékos arányhoz képest tehát jelentős hatékonyságcsökkenés figyelhető meg, vagyis az állami transzferek ma arányaiban jelentősen kevesebb embert védenek a szegénység veszélyétől, mint 8-10 éve.
A leggyengébben egyébként épp a támogatási rendszer kiterjedt átszabása idején, a 2014-16-os időszakban teljesített Magyarország, 2017-ben enyhe javulást tapasztalhattunk.
A szociális transzferek hatékonyságának csökkenése egyébként uniós tendencia, még ha a romlás mértéke nem is olyan nagy, mint itthon: a 2007-ben mért 35,66 százalékról 2017-ben 32,40 százalékra csökkent a szegénységnek való kitettségtől segélyek által megvédettek aránya.
Hogyan számolják?
A szociális transzferek hatásának felméréséhez az Eurostat összehasonlítja a szegénységnek kitett emberek számát segélyek előtt és után. A nyugdíjak nem képezik részét a számításnak.
(Eurostat / Pénzcentrum)
