-
- Az ELTE TÁTK-n hirdettek meg egyetemi sztrájkot a mai napra a tudomány szabadsága, az oktatási szabadság védelmében és a társadalmi nemek szak megszüntetése elleni tiltakozásként.
- A sztrájkhoz több más tanszék, sőt oktatók és diákok is csatlakoznak.
- 9-kor a CEU-tól vonulnak át diákok az ELTE TÁTK-ra, hozzájuk 9 óra 30 perckor csatlakoznak a corvinusos diákok. Az ELTE TÁTK-n 10 órakor kezdődik a sztrájk, 16 órától pedig Hallgatói Fórumot tartanak.
- Az órákat nem tartják meg, helyette az oktatók a sztrájk témáit érintő kérdésekben tartanak előadásokat.
- Ha te is sztrájkolsz, vagy nálatok is sztrájk van, írj nekünk, hogy beszámolhassunk róla. Küldj szöveges tudósítást, videót vagy képet az [email protected]-ra
- Élő közvetítésünket itt lehet követni:
Az ELTE, a CEU és a Corvinus Egyetem oktatói és hallgatói ma közös sztrájknapot tartottak, amellyel néhány másik egyetem (PTE, BME) is szolidaritást vállalt. A sztrájk keretében egész nap a felsőoktatás problémáival kapcsolatos előadásokat hallgattak az abban résztvevő diákok, többek között a tanszabadság korlátozása (és a társadalmi nemek szakok betiltása), az egyetemi forráshiány, az alacsony hallgatói normatíva merültek fel, mint fő problémák.
A kisszámú résztvevő mellett megtartott esti fórumon végül a folytatás mellett döntöttek az ELTE TáTK hallgatói: november 28-ára új fórumot hirdettek, és munkacsoportok felállítását, valamint a november 24-i, civilek által szervezett oktatási tüntetéshez való csatlakozást is megszavazták.
Mi pedig köszönjük az egész napos figyelmet!
Későbbre közlemény kiadását is tervezik, amelyben kiállnak a CEU és a Corvinus Egyetem hallgatói mellett, illetve bejelentik a CEU tüntetésekhez való csatlakozásukat is.
két hét múlva, november 28-án, este 6 órakor kerül majd rá sor.
A Momentum Mozgalom következő, a CEU mellett kiálló demonstrációján való részvételt kezdeményezték, ezzel kapcsolatban úgy döntöttek, a rendezvény pártpolitikai jellege miatt nem vesznek részt rajta. Csatlakoznak viszont a civil szervezésű oktatási tüntetéshez, melyre november 24-én kerül sor.
És azt is, hogy a csoportok a munkáról a következő fórumon számolnak majd be.
Az egyik felszólaló négy témacsoport megalakítását indítványozta, amelyek az toborzással, előadásszervezéssel, kommunikációval és akciók szervezésével is foglalkoznának.
Azt is hozzátette, hogy a csoportokba az összes főbb egyetem képviselőit be kell vonni.
Az egyik felszólaló azt vetette fel, hogy míg 1993-ban az egy hallgatóra jutó normatíva még 65,000 forint volt, addig ez az utóbbi években még az inflációt sem megfelelően követő mértékben emelkedett 2008 óta egységesen 119,000 forint, és az EMMI csupán 2020-ra ígért 166,000 forintra való emelést.
Ez nem más mint az egyetemek pénzügyi kivéreztetése szerinte.
Több megszólaló, és kérdező szerint is egyszerűen a jelenlegi légkör nem teszi lehetővé a megfelelő ellenállást, hatékony, jól szervezett szakszervezetek, társadalmi szervezetek lehetnek ezeknek csupán feltételei. Ahogyan azonban Pálfia Zsolt, az ELTE TTK tanára, a felsőoktatási dolgozók szakszervezetének képviselője szerint egyszerűen a szakszervezeti kultúra kiszélesedése kell ehhez.
Felmerült még az egyetemi oktatás iszonyatos alulfinanszírozottsága, egy TTK-n tanító szerint
„mindennap ég a pofája” a diákok előtt amiatt, amit forráshiányból nem tud nekik átadni.
Egy elsőéves szociológushallgató azt is felvetette, nem elég közérthető és hozzáférhető a tiltakozás, egyszerűbben kell megvilágítani a helyzetet, és „szabadságharcnak” nevezni végre a felsőoktatás megvédésére tett erőfeszítéseket.
Hadas Miklós szerint jellemző a helyzetre, hogy a diákok által szervezett Hallgatói Hálózat „behalt” és a „nyuggerek” által szervezett Oktatói Hálózat az, ami továbbra is működik.
A Corvinus szociológusa úgy vélte, ami elsősorban ma a felsőoktatásból hiányzik, az az egymással vállalt szolidaritás.
És Hadas szerint éppen ezért „nem dől össze a világ”, amikor a CEU elköltözik Magyarországról, pedig éppen össze kellene dőlnie.
Az ELTE társadalomtudományi karának oktatója arról beszélt, szerinte a magyar oktatás lopakodó privatizációja, leépítése egy globális folyamatba illeszkedik bele. A piacosítás pedig azt jelenti, hogy rengeteg, nem annyira tehetős tanuló kiszorul az oktatásból, és diploma nélkül kénytelen elhelyezkedni.
Gregor szerint nem lehetséges a társadalmi nemek, és a „genderideológia” elleni kormányzati támadásokat annyival elintézni, hogy ez „a Habony-művek” újabb fabrikációja, hiszen a dolog ugyancsak egy, a genderszakok körüli világméretű vitába illeszkedik. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy valójában a „genderszakok” milyen célokat szolgáltak eddig, mennyire voltak képesek az alsóbb osztályok problémáit is megragadni, és mennyire váltak liberális identitáspolitikák áldozatává.
A másik lényeges kérdés amelyet Gregor Anikó felvetett, és ami a teljes világban a felsőoktatásban végbemenő folyamatokat befolyásolja, az az állam kivonulása az oktatás finanszírozásából, és a folyamatos piacosítás, hiszen éppen ez szünteti meg a társadalmi mobilitás, a szegényebbek felemelkedésének alapfeltételeit.
A résztvevők: Fodor Éva (CEU), Hadas Miklós (Corvinus), Pálfia Zsolt (ELTE TTK), Gregor Anikó, Barna Ildikó, Takács Erzsébet (ELTE TáTK) és Máté András (ELTE BTK)
Egy olvasónk arról írt nekünk, alapvetően az adott órát tartó tanár dönti el a Bölcsészettudományi Karon, hogy csatlakozik-e a mai sztrájknaphoz, amelynek keretében azt kérték a szervezők, a rendes óra helyett mindenki a politikai helyzethez kapcsolódó előadást tartson.
Ezzel együtt szerinte számos szemináriumon sztrájkot tartanak.
Kálmán László, az Elméleti Nyelvészet tanszékről mindenesetre már tegnap jelezte, ő rendhagyó órát tart ma:
Az Alkotmánybírósághoz akart fordulni Szél Bernadett és Szabó Szabolcs a társadalmi nemek – szakok megszüntetése miatt, de a Jobbik és a DK képviselői az Index cikke szerint aláírásukkal nem támogatták a beadványukat, így az elbukott.
A Jobbik ellenkezése érthetőbb, a DK viszont úgy érvelt, hogy az Alkotmánybíróság „az Orbán-rendszer kiszolgálója” és nem működnek velük együtt.
A témák között szerepel az isztambuli egyezmény, alapjogok az egyetemen de a lakhatási válság is.
Még a mikrofonjuktól is eltűnt a szokásos logó:
Jelentette be Wessely Anna PhD, a szociológiai tudományok doktora, az ELTE TáTK docense.
Előadásában kifejtette, a nemek között hatalmi viszonyoktól meghatározott különbségek vannak. Kiemelte, már évszázadok óta viták zajlanak a nők szerepéről, milyen képességeik, társadalmi lehetőségeik vannak.
Megemlékezett arról, évszázadok óta a nők céljának a házasságot állítják be – ezt érdemes összevetni a szociológia egyik alapító atyja, Durkheim írásával, melyben megállapítja: a férfiak nagyobb eséllyel lesznek öngyilkosok ha egyedülállók, míg a nők épp fordítva.
Simmel tanulmányaiból kiemelte, a szociológus – aki komoly figyelmet fordított a nemek közti egyenlőség kérdésére – igen korán felismerte, nem nőmozgalom van, mivel
a különböző társadalmi osztályokba tartozó nők különböző célokért harcolnak.
Wessesy kifejtette emellett, hosszú évszázadokon keresztül nők nem lehettek mesterek vagy művészek – hisz ezeket a foglalkozásokat inasstátusszal kellett kezdeni, nőket és lányokat pedig sokáig nem engedtek fiatal korukban nemhogy önállóan alkotni, de inasnak sem.
Jellemző volt azonban az is, hogy női művészek fontosabb műveit férfiaknak tulajdonítottak, míg a gyengébbeket az adott női alkotónak.
– ezt mondták el a Corvinus előtti villámdemonstráción, ahol az egyetem egy kanadai és két magyar diákja is felszólalt. Arról beszéltek, hogy a Corvinus tervezett privatizációja, a társadalmi nemek oktatásának betiltása és a Lex CEU-ügy mind összefüggenek egymással, és a magyar kormány akadémiai szabadság-ellenes, oktatás piacosító politikájának tudatos részei.
A maguk részéről ők is csatlakozásra hívtak fel mindenkit, majd az összegyűlt, kb. 30 fős tömeg azt skandálta:
Tanulni szeretnénk!
illetve
Szabad ország, szabad egyetem!
Kovács Mónika, az ELTE szociálpszichológusának előadása szerint a férfiak és nők különböző társadalmi viselkedése a szocializációból fakad,
nincs előre behuzalozva biológiai alapon, milyen a férfi és női viselkedés.
Emellett az adott ember viselkedését befolyásolják az egyes helyzetekben megjelenő külső elvárások, melyek a különböző nemeknek tulajdonított tulajdonságokból fakadóan más a nő és a férfi esetében.
A nemi sztereotípiák nem csupán összekötik a csoportokat, hanem előíróak, az előítéletek pedig kevert tartalmúak – tehát a női és férfi sztereotípiák között is vannak úgy pozitívak mint negatívak.
Az individualista és a kollektivista társadalmakban mások a sztereotípiák, hisz ezekben a különböző társadalmakban másak a kívánatos tulajdonságok és viselkedésformák – vagyis különböző társadalmakban a nemekhez különböző tulajdonságokat társítanak.
ott tartanak majd flashmobot a szabad oktatásért, az egyetem C épülete előtt, 11.30-kor.
Vicsek Lilla, az ELTE jelenlegi kutatója, a CEU volt társadalmi nemek tanulmánya szakos hallgatója előadásában kutatásáról beszélt, melyben kifejtette, egyes tudományágak – például a mérnöki tudományok – tradicionálisan fiús tudománynak van elkönyvelve.
Ezek azonban csupán olyan sztereotípiák, hozzáállások, melyeket gyerekkorukban nevel bele a társadalom az emberekbe.
Ha a társadalom valamit fiús tudománynak láttat, ez önbeteljesítő jóslatként működik, emellett közrejátszik az önbizalomhiány is – hisz egy férfidominált területen az elvárás, hogy a nők rosszabbul teljesítsenek, emellett a nők által elkövetett hibákat jobban bünteti a társadalom.
Az ilyen foglalkozásokban a női minták is hiányoznak, kevés ezen szakterületek női művelője, a kutatás szerint az ilyen pályára készülő lányok többek között több mintát szeretnének látni.
Erről szól többek között a Lányok Napja, melynek keretében középiskolás és általános iskolás lányoknak tartanak műszaki, természettudományos pályaorientációs programokat.
- az ELTE BTK Média és Kommunikáció tanszék oktatói
- az ELTE BTK Filmtudomány tanszék oktatói
- az ELTE BTK Esztétika Tanszék oktatói
- a CEU Students4CEU csoportja
- az ELTE TÓK Társadalomtudományi Tanszék
- az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet 22 oktatója
- az MTA KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztálya
- az MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály Békéscsabai Csoportja
- az ELTE BTK Német Nyelvű Irodalmak Tanszékének munkatársai
- az Budapesti Német nyelvű Andrássy Gyula Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének tudományos munkatársai
- az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet tagjai.
Kövér-Van Til Ágnes a helyszínen jelentette be hogy azóta az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyes tanszékei is bejelentették a tiltakozáshoz való csatlakozásukat.
Az egyetemközi sztrájkról tegnap itt írtunk bővebben.
– mondta a CEU szociológushallgatója, azt is hozzátéve hogy november 24-én ők is demonstrálnak majd ezért, arra hívott fel mindenkit, hogy csatlakozzanak a szervezőkhöz és a tüntetőkhöz is, hogy „együtt építsünk Magyarországon mozgalmat a tanszabadság mellett.”
Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE TáTK Társadalmi Nemek Tanulmánya (TNT) szakigazgatója az egyetem Északi Épületének konferenciatermében tartott konferencia bevezetőjében bejelentette, a tudományok körében közmegegyezés van arról, hogy
a társadalmi nemek tudománya valódi tudomány.
A kiállást hatalmas taps fogadta a közönség részéről.
A sztrájk résztvevői az ELTE Lágymányosi kampuszán gyülekeznek
A diákok az ELTE budai kampuszára értek, a CEU-s diákok angolul skandálnak: „Freedom for education!”, azaz „Szabadságot az oktatásnak!”
A CEU és a Corvinus sztrájkoló diákjai az ELTE kampuszára vonultak a Petőfi hídon át, a diákok a megszokott „Szabad ország, szabad egyetem!”-et skandálták.
Az ELTE-n 10 órától indulnak a programok, először a társadalmi nemek tudományáról lesznek 15 perces előadások.
Élő közvetítésünket itt lehet követni:
A CEU Nádor utcai épülete előtt gyülekeznek a diákok, innen vonulnak majd át a Corvinus épületéhez a Fővám téren, ahonnan majd együtt mennek az ELTE Lágymányosi kampuszára.
Élő közvetítésünket itt lehet követni:
Szerzőnk, Lipusz Balázs tegnap egy véleménycikkben foglalta össze, szerinte mit kell tennie az egyetemi ifjúságnak:
„Magyarországon 10 éve nem emeltek hallgatói normatívát, melynek összege 119 000 forint, de ehhez a számhoz fontos hozzátenni, hogy 1993-ban (!) 65 000 forint volt. Az EMMI bár belengetett egy 2020-as emelést 166 600 forintra, ez csak a 2010-hez viszonyított inflációkövetésre elég. Nem tekinthető emelésnek, és nem segíti ki az egyetemi és hallgatói finanszírozási problémákat, mert a jelenlegi emelés egyáltalán nem ellensúlyozza az elmúlt évtized forráskivonásait.
Elsősorban követelnünk kell a hallgatói normatívák radikális, inflációkövető emelését, mely erősíti az egyetemek költségvetési és a tanulmányi és szociális ösztöndíjban részesülő hallgatók anyagi biztonságát.
A hallgatói fórumon kiváló lehetőség adódik ennek a problémának az artikulálására és továbbiak felvetésére is. Olvassatok, hallgassátok meg egymást, vitatkozzatok és kritizáljatok. Másokat, magatokat és a fennálló rendszert egyaránt; ötleteljetek, dolgozzátok ki terveiteket, álmodjatok nagyot. És ne féljetek megosztani ezeket az elképzeléseiteket a fórumon, másokkal az interneten, az esti baráti összejöveteleken.”
Pénteken a Momentum tüntet majd 18 óra 30 perctől a Szabadság téren a CEU bezárása ellen, ők azt követelik, a kormánypárt hagyja jóvá a CEU maradását:
„December 1-ig van ideje Orbán Viktornak, hogy elvegye a korrupt kezét az egyetemről.
December 1-ig van ideje a tudásszerető magyaroknak, hogy megvédjék azt, ami az övék.
December 1-ig van időnk arra, hogy megmutassuk: nem hagyjuk a CEU-t!
December 1-ig van ideje Orbán Viktornak, hogy megfogja azt a tollat és aláírja a CEU-val a békeszerződést. ”
A Momentum a budapesti eseménnyel párhuzamosan több külföldi nagyvárosban, például Londonban, Berlinben és Párizsban is tart tüntetéseket az egyetem védelmében.
Egy másik csoport pedig jövő hét szombatra, délután 2 órára a Corvinus elé hívja a tüntetőket. Ők az ELTE BTK, a CEU és az MTA érintésével fognak a Kossuth térre vonulni. A tüntetés szervezői 3 pontos követelést fogalmaztak meg:
„Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy:
1.) Írja alá a CEU-szerződést
2.) Szüntessen be minden felsőoktatási és kutatási cenzúrát
3.) Biztosítson minőségi, hozzáférhető, független és megfelelően finanszírozott oktatást és kutatási lehetőséget”
A Corvinus és a CEU diákjai 10-kor csatlakoznak majd az ELTE TÁTK-s programokhoz, itt egész nap előadások, majd 4-kor hallgatói Fórum lesz. Közben egyébként 11:20-kor a Corvinus C épülete előtt lesz egy flashmob is.
PROGRAM:
1. Társadalmi nemek tudományáról 15 percben (-1.75 Konferenciaterem, térkép: http://tatk.elte.hu/terkep)
10.00 – 10.05: Bevezető, megnyitó
10.05 – 10.20: Vicsek Lilla (Klorify) – Nők a műszaki felsőoktatásban
10.20 – 10.35: Kovács Mónika (ELTE PPK) – A társadalmi nemek a szociálpszichológiában
10.35 – 10.50: Zsadányi Edit (ELTE BTK) – A társadalmi nemek az irodalomtudományban
10.50 – 11.05: Sik Domonkos (ELTE TáTK) – Társadalmi szenvedés, mentális zavarok, nemi egyenlőtlenségek
11.05 – 11.20: Wessely Anna (ELTE TáTK) – A társadalmi nemek a szociológiában és a művészettörténetben
11.20 – 11.35: Hadas Miklós (Corvinus) – Miért fontosak a férfikutatások?
12.00 – 14.00: Kiscsoportos szemináriumok és vitakörök kapcsolódó társadalmi problémákról, ügyekről (helyszín szerint)
14.00-16.00: Kerekasztal-beszélgetés a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről az Oktatói Hálózat szervezésében (helyszín: 160-as terem)
Fodor Éva (CEU),
Hadas Miklós (Corvinus),
Pálfia Zsolt (ELTE TTK, FDSZ),
Gregor Anikó, Barna Ildikó, Takács Erzsébet (ELTE TáTK)
Máté András (ELTE BTK)
Moderál: Heller Mária (ELTE TáTK, OHA)
16.00-18.00: Hallgatói fórum az ELTE TÁTK HÖK szervezésében
8.00-20.00: Filmvetítés (Tarr Béla: Panelkapcsolat, 1982) és beszélgetés (helyszín: könyvtár előtti térben az alagsorban): Régen minden jobb volt? Nemek közti viszonyok az államszocializmusban https://www.facebook.com/events/2398583580213491/
